2100 – Ünnepelni fogunk vagy gyászolni?

Amikor az Amerikai Egyesült Államok elnöke megengedheti magának, hogy rendszeresen űzzön viccet a globális felmelegedésből saját Twitter (!) oldalán, őszintén elgondolkodom azon, vajon mennyi időnk maradt még hátra ezen a bolygón. Összeollóztam az elmúlt évek legfontosabb klíma-híreit, hogy a Trumphoz hasonló szkeptikusok se kételkedhessen már sokáig abban, hogy kell-e cselekednünk vagy sem.

 

 

A hírek borzalmas képet vetítenek elő 2100-ra, véleményem szerint nincsen olyan kristálygömb a Földön, mely ne repedne meg a jövőkép láttán. Igaz, hogy Trump már nem éli meg 2100-at, talán ezért is ürít ilyen könnyedén a klímaváltozásra, ám mi, a gyerekeink és az unokáink nagyon is látni fogják azt, amit a kutatók jósolnak – már ha nem teszünk mindezek ellen, mondjuk úgy azonnal. Vagy még tegnap.

2100-ra 3,1-3,7 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet

Az IPCC (The Intergovernmental Panel on Climate Change) nemrégiben közzétette a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését, melyet több mint 6000 tanulmány átnézése után állapított meg. Az eredmények szavakba önthetetlenül elkeserítőek. A károsanyag-kibocsátás felére csökkentésének lehetőségét például majdhogynem kizártnak tartja, pedig 2030 és 2052 között elérhetjük az 1,5 fokos globális felmelegedést, ha nem produkálunk radikális csökkentést. Visszavenni a kibocsátásból nem lehetetlen, ám komoly elköteleződést igényel lokális és globális szinteken egyaránt. A IPCC eredményei szerint körülbelül 12 évünk van rá, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlant. 

A tengerszint emelkedése elsüllyesztheti Londont és New Yorkot is

Derűlátóbb hírek ugyan nem jósolnak 1 méternél magasabb vízszintemelkedést, ám egy újabb kutatás eredményei szerint 2100-ra akár 238 centiméterrel is emelkedhetnek a tengerek, ha a kibocsátás a mostani folyamat szerint növekszik tovább. Ugyan a tanulmány vezető szerzője, Jonathan Bamber szerint az általuk írtak a lehető legrosszabb forgatókönyvet mutatják be, mégis egészen addig, amíg annak bekövetkezésére akár csak 5 százalék is van, az emberiségnek cselekednie kell.

Viszlát, világörökségi gleccserek!

2100-ra „féltve őrzött” gleccsereink fele válhat jégmentessé. Az IUCN kutatói szerint amennyiben az emisszió mértéke nem csökken, 21 természeti világörökségi helyszín tűnhet el nyomtalanul – a 46-ból. Senki se gondolja, hogy mindez csupán természeti csodák gyászolását vonná maga után, sajnos számos ivóvízforrás elérhetőségét is lehetetlenné tenné.

Búcsút inthetünk egyes halfajoknak is

2100-ra akár 3,2 fokkal is nőhet a tengerek átlaghőmérséklete, mely brutális hatást fejt majd ki a halpopulációra, melynek 5 százalékát egyébként már elpusztította a globális felmelegedés. A heringek és számos kagylófaj is a legveszélyeztetettebbek között vannak, ha a széndioxid-kibocsátást nem csökkentjük, a halainknak is búcsút inthetünk.

Nem lesz többé Nagy-korallzátony

Ha minden változatlanul folytatódik tovább, a 21. század közepére csupán 5 százaléknyi korall marad a bolygón, a jelenség pedig valóban több halfaj kihalásához is vezet majd. 2100-ra már semmi sem marad a korallpopulációból, ha nem történik változás a széndioxid-kibocsátás terén. Igazán elkeserítő, hogy a Nagy-korallzátony a világ egyik legvédettebb tengeri területe, és még így sem kerülheti el a pusztulást.

Az óceánok színe is megváltozik

A globális felmelegedés még az óceánok színére is kihat. Szabad szemmel egyelőre ugyan nem, ám különböző szenzorok segítségével már jól látható, hogy az óceánok színe változásnak indult, mely sokat elárul az épp végbemenő ökológiai változásokról. A kutatócsoport szerint, amennyiben valóban bekövetkezik a 3 fokos felmelegedés, 2100-ra az óceánok 50 százalékának megváltozik majd a színe, méghozzá szabad szemmel is észrevehetően.

Dél-Ázsia nagy része lakhatatlanná válhat 2100-ra

Ha a globális felmelegedés változatlan ütemben alakul, halálos hőhullámok sújthatják Dél-Ázsiai egyes részeit, például Észak-Indiát és Bangladest. Rohamosan csökkenni kezd az élelemtermelés, ennek hatására pedig súlyos éhezés pusztítja majd a területeken élőket. Ajánlom mindenki figyelmébe a Before the Flood című dokumentumfilmet, melyben Leonardo DiCaprio többek között Indiába is ellátogat. Ott egy nő kerek perec a szemére hányja, hogy azt a mértékű széndioxid-kibocsátást, amit az USA produkál, elsőként bizony ők érzik meg és szenvedik el Indiában.

Kihalhatnak a nagy testű állatok

Egyes tanulmányok elkeserítő képet festenek fel a Föld legnagyobb testű állatainak jövőjéről is. Sajnos nem a globális felmelegedés az egyetlen, mely a nagy testű állatok vesztét okozhatja. Az elefánt- és rinocérosz populációkat például a területszerzés és az orvvadászat veszélyezteti a leginkább, de természetesen a klímaváltozás is hatást gyakorol az állatvilágra. Az Északi-sarkon egyre több jeges medve hal éhen, és ha nem történik radikális változás, talán az állatkertben élők maradnak az utolsók, akikről még a gyermekeink hallani fognak.

Na, Trump?

További cikkek: