9 főbenjáró bűn, ami hátráltatja a hatékony nyelvtanulást

Korábban foglalkoztunk már azzal, hogy a nyelvtanulást mi teszi hatékonyabbá, hogy hogyan tudjuk passzív idegennyelv-tudásunkat akár drága tanfolyamok nélkül is fejleszteni, arról azonban még nem beszéltünk, hogy milyen főbenjáró bűnöket követhetünk el a tanulási periódus során. De ami még fontosabb, az az, hogy hogyan birkózzunk meg ezekkel az akadályokkal. Megkértük a tolmácsként dolgozó,  immáron 7 nyelven beszélő vendégszerzőnket, hogy saját tapasztalatait, hasznos tanácsait és megfigyeléseit ossza meg a 20on olvasóival.   

1. Nem tudod, mi a neked leginkább megfelelő nyelvtanulási stratégia

Az egyik leggyakrabban előforduló probléma, amit még a nyelviskolai oktatásom és a privát óráim során felfedeztem a tanítványaimban, az az, hogy nincsenek tisztában azzal, számukra mi a legmegfelelőbb nyelvtanulási módszer. Különbözőek vagyunk mindannyian: ami beválik a másiknak, az még egyáltalán nem biztos, hogy számunkra is megfelelő.

Épp ezért kísérletezz! Honnan tudhatnád, hogy hozzád mi illik a legjobban, ha nem próbáltál ki annyi trükköt, mechanikát, amennyit csak tudsz? Én például nehezen tudok szótárba leirkált füzetből szavakat tanulni, túlságosan nyersnek, robotosnak érzem, ellenben tudom, hogy mások erre, esetleg a szókártyákra vagy az applikációkra esküsznek.

Egy a lényeg: ne ragadj le az első nyelvtanulási stratégiánál, próbálj ki annyit, amennyit csak tudsz, hogy végül megtaláld a számodra legmegfelelőbbet, amely által a nyelvtanulás nem kényszer, hanem élvezet lesz. Mindig tudd, hogy mit, milyen módszerrel tudsz a leghatékonyabban megtanulni!

2. Cél nélkül tanulsz

Persze szuper dolog, ha önerőből, kedvtelésből kezdtél bele a nyelvtanulásba, de ne feledd: ha nem tűzöl ki magad elé konkrét célokat, sokkal lassabban fogsz haladni. Ne fogalmazz általánosságban, mindig konkretizálj, így: „A hónap végére befejezem az első 4 témakört.” „Keddre megtanulom azt az igeidőt.” „Fél év múlva már akkor is spanyolul szeretnék chatelgetni az Erasmusos ismerősömmel.” Hidd el, sokkal könnyebb lesz így.

3. Irreális célokat, elvárásokat fogalmazol meg

Az is nagyon fontos, hogy a nyelvtanulás során tudd, honnan indulsz – kezdőként, esetleg visszatérőként vágsz bele újra a kalandba –, és hogy milyen lehetőségek állnak a rendelkezésedre. Semmi sem szegheti könnyebben a kedvedet, mint az irreális célok, megvalósíthatatlan elvárások utáni kudarcérzet. Ha például teljesen kezdőként csupán heti egy vagy másfél órát foglalkozol a nyelvtanulással, semmiképp se könyveld el kudarcnak azt, ha jó pár hónap után sem fogsz tudni megütni társalgási szintet. Fontos, hogy a célokat reálisan határozd meg, hogy a „nagy cél” mellett kisebb mérföldköveket jelölj meg, és reális időkeretet párosíts hozzá annak érdekében, hogy a haladási folyamat ne nyűg legyen, hanem élvezettel teljesíthető.

4. Hagyod, hogy unalmassá, monotonná váljon a tanulás

Az unalom a nyelvtanulás egyik legnagyobb ellensége. Próbálj meg mindig változatos lenni: ha egy adott nyelvtani szerkezettel foglalkozol, ne ugyanazokat a példamondatokat használd, keress mindig mást és mást!

5. Félsz a hibázástól

Az iskolai tanórák keretében szinte belekódolják a diákokba, hogy a hibázás rossz, előfordulásának esélye gátlást ébreszt az emberben, de a helyzet az, hogy a hiba egy szükséges rossz a nyelvtanulás során, rengeteg hasznunk származik belőle. Gyakorlásra van szükségünk ahhoz, hogy a tanulással megszerzett tudásunkat kamatoztatni is tudjuk élőbeszéd formájában, ez pedig akár akarjuk, akár nem, együtt jár a nyelvi hibák elkövetésével. Aki mer hibázni, az nyer!

6. Kötelességként gondolsz a nyelvtanulásra

Őszintén nem értem, hogy az emberekben miért kötelességként, hasznos rosszként lett a nyelvtanulás berögzülve. Akár iskolai keretek között, akár máshogy próbálkozunk egy új nyelv elsajátításával, túlságosan sokszor – ha nem mindig – esünk abba a hibába, hogy feladatként, kötelességként gondolunk rá. Ha belegondolunk, ez nem minden tanulási típusra igaz – gondoljunk csak a sportra vagy a hangszerekre – és a nyelvtanulás esetében sem kellene, hogy az legyen. (Sőt, semmilyen tanulási forma sem kellene kötelességként lecsapódnia, de ez már egy másik téma feszegetése.) Próbáld így nézni inkább: a nyelvtanulás egy izgalmas kihívás, amelynek megfelelhetsz, amiben fejlesztheted magad, amiben sikerélményt találhatsz, és amivel kinyílik a világ számodra.

7. Kifogásokat keresel, halogatsz

Talán épp a berögzült kötelességérzet miatt esünk oly sokszor a kifogások és a halogatások csapdájába. Egy nap azonban mindig 24 órából fog állni, a kérdés már csak az, hogy ebből mennyit fogsz rászánni a nyelvtanulásra: ideális esetben minden nap lesz rá időd akár kisebb dózisokban, de legalábbis többször egy héten. A „jó lenne és kellene is, de most sajnos nincs rá időm” és a hasonló kifogások persze működhetnek egy darabig, de csak halogatási funkciójuk van, hasznuk nincs. Találd meg a kifogások és a halogatások forrását, és próbálj megoldást találni rájuk – ezt viszont csak és kizárólag te tudod megtenni. Nem a tanárod.

8. Túlköltekezel vagy épp alul

A felkészültség kulcsa a nyelvtanulásnak, de a hiba, amit itt elkövethetsz, a két végletben mutatkozik meg. Azzal, hogy minden rendelkezésre álló tankönyvet, kiegészítő anyagot és magnófelvételt összevásárolsz, még nem fogod bebiztosítani azt, hogy foglalkozz is a nyelvtanulással. A kezdeti motiváció nagy hevében könnyű beleesni az összevásárlás csapdájába – bár tény, hogy remek lehetőség, amennyiben sok anyag áll rendelkezésedre, ez azonban még korántsem elég a motiváció kitartásához, megtartásához, továbbfejlesztéséhez. Ezt pedig nem a megvásárolt tankönyvek tömkelegével fogod megszerezni, hanem az érezhető fejlődés örömérzetével. A másik végletről se feledkezzünk meg: amikor semmi vagy csak minimális segítőeszköz áll rendelkezésedre. A szükséges eszközök beszerzésével és a jegyzeteid követhetőségével tudod saját magadat követni, szinten tartani. Se több, se kevesebb. Mértékletesség.

9. Azt mondod: „Segítség nélkül is megy!”

Az alulköltekezés példájánál maradva: sokan gondolják úgy, hogy egyedül, bármiféle segítség nélkül is (könnyedén) meg lehet tanulni egy idegen nyelvet. Kezdőként ez azért veszélyes vállalkozás: ha nincs mellettünk senki, aki segítene a kiejtésben, aki ellenőrzi a tudásunkat, akkor nagy az esélye a rossz bevésődésnek – ezt pedig később már nehezebb korrigálni. Merd észrevenni, ha kell a segítség!

További cikkek: