A gyakornokok leggyakoribb hibái – Mire ügyelj, ha pályakezdő vagy egy cégben?

Korábban már adtunk tippeket azzal kapcsolatban, hogy hogyan találd meg a számodra legideálisabb gyakornoki munkát, de azt is kiveséztük, hogy “zöldfülű” pályakezdőként hogyan érdemes önmagad mellett érvelni. Most az utána következő időszakra fogunk fókuszálni, a munkahelyen eltöltött első pár hónapra. Mire érdemes pályakezdőként ügyelni? Mik azok a hibák, amelyeket a frissdiplomások gyakran elkövetnek, és emiatt tudattalanul is szabotálják feljebblépési lehetőségeiket? Mit lehet tenni az ellen, hogy a tanoncok ne ingyenmunkásnak, hanem hosszú távú befektetésnek érezzék magukat? Gyakornokok és pályakezdők, figyelem!

Nem „csak egy gyakornok” vagy, merj szocializálódni!

Első számú szabály, amit el kell hinned: nem csak egy gyakornok vagy, hanem a csapat része. Gyakornokok tömkelege jellemezhető a visszahúzódó szóval, ami egyfelől érthető, hiszen egy teljesen új, ismeretlen környezetbe csöppennek, de kötelező kilépni a „csak egy láthatatlan gyakornok vagyok” – sémából!

Kérdezz, véleményezz, ötletelj!

Az első pár hónap függvényében szinte biztos, hogy alkotni fognak rólad egy első benyomást, a megfigyelt személyiséged, a munkaminőséged és a fejlődőképességed alapján. Ezt az első benyomást bizony ki kell maxolni! Ne érts félre, a csendes megfigyelés is fontos, azonban nem szabad, hogy a kérdéseid, a véleménynyilvánításod és a felmerülő ötleteid rovására menjen.

Arany középút!

Meg kell találnod az arany középutat a visszahúzódás és a harsányság között! Ne próbáld meg demonstrálni az intelligenciádat, hogy sokat beszélsz. Merj kapcsolatokat építeni, véleményt nyilvánítani – persze a formalitás keretei között, senki se érezze azt, hogy hirtelen egyeduralomra akarsz törni és mindenkit leigázni. A nagy szocializálódás közben ne felejtsd el, hogy a munkahely az munkahely, nem pedig traccsparti, egy órás kávészünetekkel.

Nincs unatkozás!

Az egyszerű gyakornoki munkákban is óriási lehetőségek rejlenek, persze csak akkor, ha tényleg mindent megteszel annak érdekében, hogy a munkavégzés tartalmas és hasznos legyen. A legelső dolog tehát, amit nem szabadna megengedni magadnak: az unatkozás. A túléléses tengődésnek nincs értelme! Még ha a rád bízott feladattal el is készültél és le is ellenőrizted, akkor se várj akár hosszú tízperceket arra, hogy észrevegyék, nincs több munkád. Kérj még! Ne lébecold el a munkát! Ha a cégnél teljes munkaidős alkalmazottként is el tudod magad képzelni, akkor gondolom nem is kérdés, miért kell megmutatnod töretlen szorgalmadat, hajtóerődet és tenni akarásodat.

A panaszkodás nem segít!

Ne felejtsd el, hogy neked kell a cég víziójához alkalmazkodni, nem pedig a cégnek hozzád – ez sajnos talán a multik egyik legnagyobb hátránya. Aki ebbe nem tud beletörődni, annak javallott a váltáson gondolkozni.

Kérj feedback-et!

Tudnod kell, hogy a munka, amit kiadtál a kezedből, milyen minőségű, különben honnan kellene tudnod, miben fejlődj még, mire kellene jobban odafigyelned? Sőt, ami legalább olyan fontos: mi az, amit tényleg jól csináltál és érzéked/tehetséged van hozzá? Kell az a külső szemlélő, aki azt a bizonyos feedback-et szolgáltatja! Mindeközben ne felejtsd el, hogy a konstruktív kritika nem egyenlő a sértegetéssel.  

Mindig pontosan értsd a főnököd kérését!

Sokszor megeshet, hogy nem teljesen értjük a főnökünk kérését, igényét, esetleg ránk bízott feladatát. Minden egyes alkalommal kristálytisztának kell lennie, hogy pontosan mit, miért és hogyan is csinálsz – legyen szó akár egy Power Point előadásról, Excel táblázatról vagy bármi másról. Tudd a miérteket és a végcélt, törekedj arra, hogy amennyire csak tudod, átlásd a folyamatokat!

További cikkek: