A hatékony memorizálás alapköve: így használd majd vizsgaidőszakban a gondolattérképet!

Ha jegyzetelős vagy, esetleg jártál már tanulásmódszertani kurzusra, akkor ismerős lehet a gondolattérkép, vagy más néven, az elmetérkép fogalma. De pontosan mi ez? Miért érdemes használni? Hogyan segíti az eredményes problémamegoldást és az információk könnyebb felidézését?

A gondolattérkép nem új keletű

Meglepő, de az elmetérkép nem a modern kor terméke, már a 3. században sem volt ismeretlen találmány – például Porphüriosz, ókori görög filozófus is elmetérképpel foglalta össze Arisztotelész tanításait. De ugorjunk csak vissza a jelenbe; Tony Buzan brit író a Használd a fejed BBC sorozatában ismertette az elmetérkép-készítés technikáját, majd a The Mind Map Book című könyvében részletesen kifejtette a napjainkban igencsak alulértékelt gondolattérképben rejlő lehetőségeket. Ott például leírja, hogy az elmetérkép az információk vizuális megjelenítését segítő „eszköz”, amellyel strukturáltabban, hatékonyabban és mélyebben tudunk memorizálni.

Az elmetérkép előnyei

Az elmetérképnek számos olyan előnye van, melynek a vizsgaidőszak kellős közepén örülnénk: Ki ne szeretné gyorsabban megérteni a fontos összefüggéseket, könnyen megjegyezni a szükséges kulcsszavakat, és hosszú ideig megőrizni az elsajátított tudást, hogy végre ne csak a rövidtávú memória pallérozását gyakoroljuk?

  • A gondolattérkép segíti például a megtanult elemek közötti összefüggések átlátását,
  • a memorizálni kívánt információk rendszerezését és megértését,
  • az apróbb részletek könnyebb felidézését,
  • a problémamegoldó képességet,
  • és nem utolsósorban segíti a motiváció és a figyelem fenntartását a hosszú-hosszú tanuló-maratonok során.

Tényleg működik, vagy csak divatos hóbort?

Azt mondják, az elmetérkép készítésének technikáját nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani, akár 100 térkép készítése is szükséges lehet ahhoz, hogy végre ráérezzünk a lényegre – viszont ha ez megtörténik, akkor azonnal érezzük az előnyét. Nigériában például önállóan tanuló diákokat vizsgáltak, akik közül az elmetérkép használók (hosszabb távon) jobb teszteredményeket értek el. 

Az elkészítéshez szükséges tudnivalók

Tony Buzan, a korábban említett The Mind Map Book című könyvében 16 pontban foglalta össze a gondolattérkép készítésének legpraktikusabb lépéseit, de most csak az 5 legfontosabbat emelem ki:

  1. Ha kézzel szeretnéd készíteni a gondolattérképedet, a papír mindig fektetve legyen!
  2. A központi kép a fő témát tartalmazza, mert a szem és az agy mindig centrális elemet fixál!
  3. A fő témákat a központhoz csatold!
  4. Figyelj oda a formára: ajánlott végig nyomtatott nagybetűvel írni, valamint figyelj arra, hogy gondolattérképedet ne rontsák el a ferdén/függőlegesen írt szavak!
  5. Használj minél több színt, formát, alakzatot!

Ha mégsem szeretnéd kézzel készíteni az elmetérképedet, rengeteg ingyenes program lelhető fel az interneten

A gondolattérkép készítő szoftverek remekül kompenzálják a kézzel készített, papírra írt megoldás esetleges hiányosságait – ez kifejezetten azoknak ajánlott, akik véletlen sem akarnak a külalakon és az átláthatóságon görcsölni. Próbáld ki a Novamind, a Mindmeister, a Xmind vagy akár a Mindly-t, de számos egyéb, ingyen használható gondolattérkép készítő szoftvert találhatsz még az interneten.

További cikkek: