Sokan úgy tartják, az első szerelmen mindannyiunknak át kell lendülnie ahhoz, hogy végül az igazit megtalálhassa a másodikban. A mai rohanó, kísértő impulzusokban gazdag világban a többség egyébként sem gondolja, hogy az elsőből utolsó is lehet. Vannak köztünk olyanok, akiknek most érnek véget első komoly szerelmi kapcsolataik, így az ő biztatásukra most összeszedtem néhány itt-ott fellelhető, hallható racionális érvet, melyek a második szerelmet pártolják.

Másodjára okosabbak vagyunk

Az első szerelmünk oldalán még a létező összes balga hibát elkövettük. Feleslegesen féltékennyé tettük, figyelmetlenek voltunk, képtelenek voltunk az asszertív kommunikációra, a legapróbb dolgokból is vitát generáltunk. A második szerelem oldalán már ismerjük a hatékony, konfliktuskezelő kommunikációs trükköket, és ezúttal már eszünk ágában sincs buta, hátráltató hibákat elkövetni. A második szerelemre már megérünk annyira, hogy ne individualista módon, hanem kollektívan gondolkodjunk és cselekedjünk.

Másodjára a szerelem reálisabb

A gyermekkori fantáziáinknak végre vége. Most már tudjuk, hogy egy szerelem mennyi kihívással, nehézséggel és fájdalommal is jár a sok jó érzés mellett. Nincsenek irreális elvárásaink, de képesek vagyunk igazán megbecsülni azt, akit szeretünk. Tanultunk a korábbi hibáinkból, és másodjára már képesek leszünk helyesen irányítani a kapcsolatunkat. A második szerelem már nem vak, és ez a legjobb benne.

Másodjára megtanulunk újra szeretni

Nem képtelenség több embert is szeretni, az első szerelmi csalódás után mégis hajlamosak vagyunk ezt gondolni. A második szerelemnek örökké hálásak lehetünk majd azért, amiért felhúzott minket a mélyből, amiért bebizonyította, hogy igenis a törött szív is képes még újra hevesen verni. A második szerelem egyszerre foltoz össze és egyszerre születünk tőle újjá. Mivel sokat köszönhetünk neki, jobban meg is becsüljük majd.

Másodjára hiszünk a sorsnak

Talán tényleg minden okkal történik? A második szerelem eljövetelekor jelentős mértékben értelmet nyer ez a bölcselet. Az előző kapcsolatunknak nem véletlenül lett vége, talán a rossz emberbe sem véletlenül szerettünk bele. Ugyanígy a második sem véletlenül érkezik majd, kiutat mutat a sötétből, felkapar a padlóról. Kellő tapasztalattal és tanulsággal végre valami kellemesebb, jobb veszi kezdetét.

Másodjára bátrabbak vagyunk

És erősebbek! Második nekifutásra már tudjuk, hogy egy kapcsolat küzdéssel jár. Felkészültünk a legrosszabbra, de képesek vagyunk bízni a pozitív végkimenetelben. Már nem tartunk az ismeretlentől, merészebbek és bátrabbak vagyunk, hajlandóak vagyunk küzdeni, lefaragni a saját egónkból és áldozatokat hozni is.

Mit gondoltok, igaz lehet ez a harmadik szerelemre is? És a negyedikre?