A siker nemcsak IQ, hanem IQ + EQ (az EQ javára)

Sokáig hitték azt, hogy a siker záloga nem más, mint a magas IQ. Számos felmérés és kutatás azonban bebizonyította, hogy az életben való boldogulás sokkal inkább az érzelmi intelligenciában (EQ) rejlik. A digitális nemzedék életében pedig egyre jobban felértékelődik ennek szerepe: a gyorsuló robotizáció következtében az emberi munkaerő radikálisan csökkenhet, vagyis drasztikusan felértékelődhetnek azok a kompetenciák, amelyek hiányoznak a robotokból. Az információs kor szülöttjeiként tehát nemcsak az IQ pallérozására kell odafigyelnünk – ahogyan azt az iskolapadban tettük -, hanem az érzelmi intelligenciáéra is. A titkos recept ugyanis ez: 80 százalék EQ és 20 százalék IQ.

EQ > IQ !

Az ezredfordulós nemzedék tagjai rengeteg időt töltenek az online világban, így nem meglepő, hogy egyre kevésbé érzik magukat otthon az offline emberi kapcsolatok kialakításában. A felnőttkor küszöbén furcsa látnom, hogy az iskolában gyengébben teljesítő tanuló magas érzelmi intelligenciájának köszönhetően kimagaslóan sikeres életet kreált magának, és azt is, hogy az egykori osztályelső gyermek érzelmi intelligenciájának hiányában ki nem teljesedett, meg nem értett zseniként kóborol a nagyvilágban, és csak úgy szaladnak el mellőle emberi kapcsolatai és munkahelyei.

EQ mint képességegyüttes

Érzelmi intelligencia alatt tulajdonképpen egy képességegyüttest értünk, amivel saját és mások érzelmeit megfelelően tudjuk felismerni és értelmezni. Ez így egyszerűnek tűnhet, az érzelmi intelligencia azonban ennél sokkal összetettebb. Az említett képességegyüttes az önismeretből, az érzelmek hatékony kezeléséből, az önmotiválásból, az empátiából és a kapcsolatkezelésből áll. Csupa olyan kompetencia, amelyekből a vitakészség, az eredetiség, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a kritikus gondolkodás és az önszabályozó képesség eredeztethető.

EQ + ember

A magas érzelmi intelligenciával rendelkező egyének ismerik önmagukat, sőt, képesek kívülről szemlélni önmagukat. Felismerik saját hangulatváltozásaikat, tudatában vannak saját viselkedéseikkel, és azzal is, hogy az hogyan hat másokra. Aki például jól ismeri önmagát, nem választ számára csupán anyagilag motiváló munkakört. Önszabotázstól és önromboló szokásoktól mentesen élik az életüket, belülről motiválják önmagukat, nincs szükségük külső noszogatásra és megerősítésre.

Érzékenyek mások szükségleteire, nyitottak embertársaik problémáira, világosan és hatékonyan kommunikálnak. Képesek társaik motiválására, meggyőzésére, terveik elfogadtatására. Szociálisan érzékenyek, segítőkészek, adakozóak, ugyanakkor mégsem lehet őket kihasználni, mert pontosan tudják, mikor kell nemet mondani: könnyen átlátnak a szitán. Nem naivak, pontosan látják, hogy melyik ember érdemli meg a bizalmat. A problémákat átérzik, a lelkesedést pedig átadják.

EQ + munkahely

Daniel Goleman, az érzelmi és társas intelligencia egyik kiemelkedő kutatója úgy gondolja, hogy a munkahelyi kiválóság legalább 80 százalékban az érzelmi intelligenciától függ. A humánerőforrás-szakemberek és a munkaadók számára is rendkívül értékes kompetenciaként bír az EQ, melynek elemei már az állásinterjún is megnyilvánulhatnak: figyelik, hogy az adott jelöl tart-e szemkontaktust, hogy nyíltan, őszintén kommunikál-e – ez pedig bizony sokkal fontosabb egy tökéletesen megírt motivációs levélnél vagy ajánlásnál.

Az EQ fejleszthető!

Az érzelmi intelligenciánkat nagymértékben meghatározza gyermekkorunk és neveltetésünk, így eltérő kezdőtőkével lépünk bele a nagybetűs életbe. Szerencsénkre az EQ korunkkal és megélt tapasztalatainkkal saját magától is fejlődik, de természetesen magunk is tréningeztethetjük tudatos önreflexióval és odafigyeléssel.

További cikkek: