A szépség kérdése a sikerben: mennyire befolyásolják a külső adottságok a karriert?

A szépség hatalom? A szépség erő? A szépség a siker egyik ki nem mondott záloga? A szépségkultusz, ha akarjuk, ha nem, él és virul: a szép arc, megnyerő külső legalább olyan fontos szerepet játszik a karrier építésében és elkezdésében, mint a profi önéletrajz, az öneladás, a taktikus fogalmazás, a nyelvtudás vagy a megfelelő képességek birtoklása. Daniel Hamermesh, a Texasi egyetem közgazdász professzora a Miért sikeresebbek a vonzó emberek? című könyvében fejtegeti kutatásának meglepő eredményeit, amelyekből kiderül, hogy a „csúnyák” igenis hátrányban vannak a „szépekhez” képest – bármennyire is igazságtalan. A szépek és a csúnyák megkülönböztetéséhez, tehát a lookizmus jelenségéhez nem kell egészen az Egyesült Államokig menni. Itt, nálunk is létezik.

Mennyire befolyásolja külsőnk az állásinterjú kimenetelét?

Hét másodperc elegendő ahhoz, hogy valaki másról véleményt formáljunk. Mérlegeljük, mennyire vonzó vagy épp unszimpatikus az adott illető számunkra, és naiv pszichológusként próbálunk a megjelenéséből láthatatlan információkat kiszűrni. A külső igenis befolyásolja az állásinterjúk kimenetelét, és itt nem szimplán a megfelelő öltözetre gondolok: a Rice Egyetem kutatóinak tanulmányában például megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik arcán anyajegyek, hegyek vagy foltok találhatóak, róluk a kérdezőbiztosok kevesebb információt tudtak felidézni, ami negatívan befolyásolta az értékelést. Ezek tudatában jogosan fakadhatunk ki és öntheti el képzeletünket „az értelem nem szépség kérdése!”, „inkább a külső számít, mint a belbecs?” típusú megjegyzések, de mindhiába: ezek a hozzászólások még a munka világában sem állják meg teljesen a helyüket.

A túlsúly hátrány?

A túlsúly egyenesen hátrány lehet egy interjún, hiszen könnyen megeshet, hogy a kiválasztási szakember ezt tudattalanul is a lustasághoz és az akaratgyengeséghez köti, és hajlamos azt feltételezni, hogy ez a munka minőségében is megnyilvánul, esetleg azt, hogy nem lenne elég fürge és pörgős pozíciójához – függetlenül attól, hogy teóriájának köze van-e a valósághoz. Bizonyos munkaköröknél, például a recepciós, az értékesítői, a felszolgálói vagy az eladói állásoknál a túlsúlyos emberek kezdeti hátránnyal indulnak. Nemcsak elhelyezkedésüket nehezíti meg, de karrierük építését is – eleve hátrébb sorolják őket előléptetésükor.

Van kapcsolat a külső és a siker között?

A szép emberek könnyebben építenek karriert: a vonzó megjelenés ugyanis gyakran jár együtt társadalmi sikerekkel még akkor is, ha az illető nem túl okos – derül ki Hamermesh kutatásából. Szerinte, ha egy előnytelen külsejű ember meg is kap egy állást, 10-15 százalékkal kevesebb fizetés üti a markát, mint amennyit egy csinosabbik, szebb társa kapna ugyanabban a munkakörben, ugyanannál a cégnél. A vonzó emberek tehát nemcsak hogy hamarabb jutnak álláshoz, de fizetésük is magasabb, mint kevésbé vonzó kollégáiké. Kijelenthetjük, hogy a munka világában kifejezetten előnyt jelent a szépség: a felső vezetők, az üzleti élet szereplői sem véletlen költenek tetemes összegeket fogfehérítésre, anti-agingre, egészséges életmódra vagy akár plasztikai sebészetre.

A Tárki felmérése alapján egyébként a magyarok 22 százaléka vallotta be, hogy külseje miatt származott már előnye vagy hátránya a karrierjében. A nők körében ez az arány még magasabb: minden negyedik nő válaszolt igennel a feltett kérdésre.

Van olyan, hogy túl szép valaki?

Fair, vagy nem fair: míg a férfiaknál nem hátrány a szerencsés génállomány, addig a nőknél ez kifejezetten hátrányos is tud lenni. A feltűnően szép, csinos nőket a férfiak sok esetben nem tartják elég intelligensnek, talpraesettnek, hovatovább, az sem ritka, ha a női kollégák irigykednek rájuk, ami a rivalizációk végeláthatatlan forrásaként tartható számon.

Egy nemzetközi bank például azért bocsátott el egy nőt pár évvel ezelőtt, mert túlságosan szexi volt. Az elbocsátása előtt kikötötték neki, hogy milyen ruhákat kell mellőznie a munkahelyén annak érdekében, hogy a férfi kollégák képesek legyenek feladatukra koncentrálni.  A nő feljelentést tett diszkrimináció miatt.

Hiába az eddigi felháborodás, a holdudvar-hatás ellen nem tehetünk

Hamermesh szerint a lookizmus nemcsak az öltönyös vállalatvezetők körében figyelhető meg: a vásárlók, tehát mi magunk is jobban szeretünk szép embertől húst venni, és igenis könnyebben bízunk meg egy csinos, bizalomgerjesztő bankügyintézőben. Ezt a benyomást a holdudvarhatásnak, vagy más néven, a halo-effektusnak köszönhetjük: ez egy olyan kognitív torzítás, amikor az első benyomás nagymértékben befolyásolja a személlyel kapcsolatos érzéseinket, gondolatainkat, tehát például belső erényeket társítunk a megnyerő külsőhöz. Ezért tartjuk a vonzó embereket intelligensebbnek, a babaarcúakat kedvesebbnek, becsületesebbnek, megbízhatóbbnak, és ezért gondoljuk a sportos, egészséges egyénekről, hogy a munka területén is igényesek. Ennek ellentéte a devil-effektus, amikor egy negatív tulajdonság alapján több másik negatív tulajdonságra következtetünk.

Jogos elvárás vagy pedig diszkrimináció?

Vajon szerepelhet az álláshirdetésben valamilyen szempont, ami a külsőre utal? Kerülhet-e hátrányba valaki azért, mert a külseje az átlagostól eltér? A jog azt mondja, hogy a munkáltatónak akkor lehetnek külsőre vonatkozó elvárásai, ha a munkakör betöltéséhez valóban szükség van ezekre az adottságokra, tehát gazdasági-gyártási érdeke fűződik a meglétükhöz. Túlsúly miatt nem lehet például elutasítani egy titkárnői pozícióra jelentkező pályázót, viszont nem sérti a törvényt a „dekoratív, fiatalok lányokat” kereső hostess ügynökség, vagy a „csinos, ápolt külsővel rendelkező hölgyeket” kereső recepciós álláshirdetés. (Hogy etikusak-e ezek a hirdetések, már nézőpont kérdése.)

A szépség azért nem minden

A szépség valóban előny, de nem pótolhatatlan kritérium, és ugyan segít, de közel sem elég a sikeres karrierhez. Vannak olyan értékek, melyek divatfüggetlenek és még csak nem is mulandóak: a rátermettség, a tehetség és a tapasztalattal megszerzett bölcsesség nélkül a szépség egész egyszerűen nem elég.

További cikkek: