A tudatos huszonévesek 6 tulajdonsága

Vannak olyan napok, amikor arra a kérdésre keresem a választ, hogy hol vannak a tudatos huszonévesek? Aztán megszólal bennem a riasztó: „itt vagy, itt vagy”. De egyedül lennék? Tényleg? Nálam sokkal tudatosabb emberek is léteznek, de mind legalább 10 évvel idősebb nálam. Vajon lehetetlent akarok és én lennék az egyedüli, aki ezen gondolkozik 21-22 évesen? De mégis, mi az pontosan, amit keresek? Vagy inkább: ki?

Szeretném megtalálni és megismerni azokat a fiatalokat, akik tudatosak, tesznek önmagukért és környezetükért, felelősséget vállalnak választásaikért és nyitottak az újra, a másra. Leírtam a lehetetlent, azt hiszem. Hadd fejtsem ki egy kicsit.

Tudatosság

Ez a szó/tulajdonság azt jelenti, hogy a dolgokat valódi létükben látjuk meg, és nem alkotunk róla véleményt. Elmenni egy politikai kampányreklám mellett mosolyogva és elengedni. Fapofával végignézni egy focimeccset. Meghallgatni az ellenséged véleményét és békésen nézni rá. Jó nehéz, ugye? Tanulással és kellő vággyal elérhető és elsajátítható. Innen pedig a lehetőségek ajtajai nyílnak meg ezerfelé.

Önfejlesztés, öntudat

Ez részben a tudatosságra épül. Hiszen ha belegondolsz a tudatosság jelentésébe, az azt jelenti, hogy nem csöppensz érdemtelen vitahelyzetekbe, nem idegesíted fel magad és ezt másoknak sem hagyod. Ezzel máris cselekedtél önmagadért. Gondolataink és körülményeink összefüggésben állnak: amit kigondolsz, megjelenik az életedben. Ahogy gondolkodsz, ahhoz a környezeted is hozzásimul. Tenni magadért nem csak annyit jelent, hogy ma a meki helyett inkább otthon eszel egy zsíroskenyeret. A „tenni magadért” dolog ott kezdődik, hogy rendet teszel a fejedben és tudatosan kezdesz el élni.

Környezettudatosság

Ahogy a „tenni magadért” a tudatosságra épül, úgy épül a környezettudatosság is a „tenni magadért” dologra. Ha önmagaddal már rendben vagy – vagy kezdesz rendben lenni, hiszen semmi sem megy karikacsapásra –, akkor a környezetedért is tettél már. Ne feledd, ahogy gondolkodsz, úgy alakul a környezeted is! A környezetvédelemről pedig már mindenki eleget tud remélhetőleg.

Felelősségvállalás

Fú, nehéz téma. Egy egész könyvet szentelhetnénk neki. Valahol el kell kezdeni és felelősséget kell vállalnunk a döntéseinkért. Ebben az a nagyszerű, hogy ha tudatosak vagyunk, már félig sikerült is. Hiszen az egy tudatos, felelősségteljes döntés, hogy nem engedjük felbőszíteni magunkat például a reklámokon. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy az életünkben mindenért mi magunk vagyunk a felelősek.

„Jaj, már megint ez a munkahely, az a főnök, az is csak magára tud mindig gondolni, megint nekem osztotta ki a papírmunkát, nem is fogok aludni, már annyi kávét döntök magamba, hogy nem bírom!” Ácsi, tudatosság bekapcsol; ez a varázsmondat az, ami kiszakít a folytonos panaszkodásból és rinyálásból, próbáld csak ki: : „Nem a főnök tehet ezekről a körülményekről. Én, csakis én vagyok a felelős!” Nehéz lehet elfogadni, de akár tetszik, akár nem, ez így van. Gyakorold!

Döntésképesség, választás

Minden helyzetben, sőt, minden pillanatban választunk. Ha úgy tetszik, döntünk. Tudtad, hogy a választásaid határoznak meg? Bármikor választhatsz mást. Bármikor dönthetsz úgy, hogy ácsi, ezt megnézem egy másik szempontból is. Az életben ez az egyik legnagyszerűbb dolog, de nagyon kevesen tudják. Langyos pocsolyában ücsörögni és a komfortzóna határán belül éldegélni mindenki tud, de ez is csak egy választás. Te mit választasz most? És most? És most?

Nyitottság

Talán ezzel kellett volna kezdenem az egészet. Nyitottnak kell lennünk, hogy befogadjunk vagy legalább meghallgassunk bármit, ami nem megszokott a mi kis világunkban. Ugyanakkor, aki nem tudatos, az nem is tud nyitott lenni. Mindig talál valamilyen kifogást, egy „de” -t, egy ellenvetést, egy bármit, csak hogy ne kelljen a kényelmes kis tócsáját elhagyni.

Én sem így születtem ám, ne gondold. Nagyon sok ítélkezést, véleményt, körülményt és korlátot hagytam magam mögött, amik bezártak és beszűkítettek. Nekem ebben több minden a segítségemre volt, amikre igent mertem mondani.

Huszonévesnek lenni sokszor azt is jelenti, hogy egyetemista vagy – én is az vagyok. Nekem is meg kellett küzdenem azzal, hogy nem kapok ösztöndíjat, a szüleim „csak” x összeget adnak egy hónapra, enni is kell, haza is kell utazni, vannak saját igényeim és a többi. Közben pedig ott voltak a nagy álmok a fejemben. Ördögi kör volt, hiszen ha megvalósíthattam volna az álmaimat, nem lettem volna kis csóró egyetemista. De ehhez az kellett volna, hogy ne legyek kis csóró egyetemista. Majd elhatároztam magam valami mellett és konkrét határidőhöz tűzve elértem egy kisebb célt. Kitörtem az ördögi körből.

Ezután zúdult minden, mint a lavina. Megfordult velem a világ és a Föld is. Egy év alatt olyan változásokon mentem át, amikért rettenetesen hálás vagyok. Csupán egy kis szikra és egy marék kitartás kellett hozzá. Számomra a tudatosság az egyik legnagyobb csoda ebben a világban.

Ha érdekel, mit és hogyan csináltam, szívesen elmesélem Neked is. Megtalálsz a közösségi hálón, vagy e-mailben: m.zsuzsula@gmail.com.

További cikkek: