Amit ma megtehetsz – Engedd el a halogatást!

Már régóta kerestem arra a kérdésre a választ, hogy érdemes-e úgy élni, mintha tengernyi időnk lenne? Érdemes-e halogatni bármit is, amit meg szeretnénk valósítani? Amit ma megtehetek, valóban ne halasszam holnapra? Az élet mindig, minden nyitva hagyott kérdést megválaszol; néha kedvesen, néha húsba vágóan nyersen.

Halogatástól a célok felé

 Ha az ember ismerősei között tragédia történik, mindig megáll egy pillanatra és végiggondolja, hogy egy életbe mi férhet bele. Tizen-, huszon-, akárhány évesen a fiatal felnőtt úgy hiszi, hogy élete kezdetén van, bármit megtehet még évek múltán is, hiszen a hatalmas közhely lebeg mindenki szeme előtt: „fiatal még, csak most kezd élni”. DE! Mi van, ha a halogatásból soha nem ér el a céljai megvalósításához? Ha mindig egy jó lehetőségre várunk, mekkora eséllyel dörömbölhet be az ajtónkon időben? Könnyű abba a tévképzetbe ringatni magunkat, hogy azért kell olyan munkát elfogadni, amit valójában utálunk, mert később jöhet ,,A Nagy Lehetőség”, csak a türelmet kell gyakorolni. Miért kell elvesztegetni az időt arra, hogy mások álmát valósítsd meg, ne a sajátodon dolgozz? Mert meg kell mászni a ranglétrát, vagy mások azt gondolnák, protekciód van, ha feljebbre törsz? Na és akkor mi van?

Kitörni vagy megfelelni?

Sokan még mindig nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk kitörni a régi világból, miszerint mindent illően kell tenni, hiszen „mit szól a szomszéd?!”. A szomszéd is lehet, hogy előrébb jutna, ha a saját dolgával foglalkozna. Most, hogy semmi lehetőség nincs kiereszteni a fáradt gőzt, a stresszt, az emberek a coviddal takaróznak (mint sok más témával kapcsolatban is), hogy az az oka annak, hogy egymást nézegetik, ki és mit tesz, kitárgyalják, megköpködik, bármit is ér el. Kedves Olvasó, ez mindig is így volt és mindig is így lesz. Marika néni a második szomszédból 10 éve is ugyanúgy megszólt a csukott ablak mögött a feketére festett körmöd miatt, mint ma. Géza bácsi a templomba menet 15 éve is ugyanúgy kitárgyalta volna az öregekkel, hogy miből vásároltad meg az új autód, mint ma. A nagy átlagnak soha nem fogsz tudni megfelelni és azzal, hogy mégis próbálkozol, magadnak sem fogsz.

A magam ura lenni

Körülbelül 15 éve vágytam arra, hogy a hajam sötétebb legyen, mint az eredeti színe. Eddig nem mertem radikálisan változtatni rajta, mert féltem, hogy mi lesz, ha nem lesz jó. Tegnap befestettem. Mára kezdtem megszokni és már nem akarom levágatni. Ugyanennyi ideje vágytam arra, hogy legyen tetoválásom. Ez már egyel nehezebben visszafordítható dolog, mint a hajfestés, de végül rávettem magam. Az első naptól kezdve imádom! Mindig is vállalkozni akartam, úgymond a magam ura lenni és saját ötletet teremteni. Mindig halogattam, hogy nem jött el az ideje, még ráérek, még várni kell a „jelre”. Azt hiszem, hogy most belekezdek, hiszen valójában soha nem volt igazán ütős érvem arra, hogy miért is kellene még várni. Szerintem mindenkiben megvan az a lehetőség, hogy a számára legideálisabb utat járja. A Sors, vagy nevezzük akárhogy, egyengeti az utat, de a nagy döntéseket nem fogja meghozni helyettünk. Ha van egy álom, akkor miért ne lehetne minden percben azon dolgozni, hogy megvalósuljon, mire kell még várni? Ami ma megtehetsz, NE halaszd holnapra, mert ma felkelsz és tudsz tenni érte, a jövő mindig képlékeny!

További cikkek: