Anti-bakancslista – Avagy pár dolog, amit soha többé nem fogok megtenni

Anti-bakancslista: azt kérdezed, minek, ugye? Bevallom, a pontos választ nem tudom. De mégis úgy érzem, itt volt már az ideje annak, hogy összeszedjem azokat a cselekedeteket, amiket soha többé nem szeretnék megismételni. Ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy…

…soha többé nem mérgelődöm, ha a pult másik oldalán állok, és még véletlen sem veszem magamra idegen emberek flegmulását

Biztos ismeritek az érzést, amikor ügyintézés közben egy flegma, bunkó alkalmazottal hoz össze a sors, esetleg amikor a kasszás néni modora hagy némi kívánnivalót maga után. Közel egy év vendéglátózás után megfogadtam, hogy soha többé nem fogom még magamban sem megszólni a pult másik oldalán állók mosolytalan arcát, ingerült megnyilvánulását. Soha. Többé. Bár lehet, ezt csak a vendéglátósok értik. Helyette rájuk mosolygok kedvesen: ekkor láthatóan felragyognak – az esetek többségében -, leolvasható róluk, hogy kis fénypontot varázsoltam napjaikba.

…soha többé nem ítélek pár hónapos (!) benyomásból (még az is semmi!)

Ugye veletek is volt már olyan, hogy egy totálisan extrém forgatókönyv pergett le a képzeletekben, mire bárgyún megráztátok a fejeteket, és röhögve ezt mondtátok: “Áh, ez csak nem történik meg pont velem…” Nekem volt egy ilyen pillanatom, és pont velem történt meg. Tapasztaltam már olyan ellentéteket, hogy köpni-nyelni nem tudtam, utána pedig alapjaiban kérdőjeleztem meg az emberekbe vetett hitemet. Hiába áll a bőrünk három rétegből, több ezer további szál hámozható le rólunk, emberekről. Elvből nem alkotok már se pozitív, se negatív véleményt pár hónapos ismeretség után – még akkor sem, ha épp a földre szállt angyalt látom valakiben.

…soha többé nem nyomom el a megérzéseimet

Megfogadni, hogy soha többé nem lehet félni a hajnali hármas gondolatoktól, érzésektől? Hogy nem lehet némán lenyelni a véleményt, még egy teljesen idegen közegben sem? Hallgatni a “valami itt márpedig nem oké” érzésre, önbecsapós kifogásokat, zseniális összeesküvés-elméleteket gondosan félretenni? Istenem, ha ezerszer nem, akkor egyszer sem fogadtam már meg mindezt! Bízom benne, hogy egyszer majd eljutok az önismeret ezen fokára, és gond nélkül, berögzött automatizmussal fogok így cselekedni.

…soha többé nem vágom magam alatt a fát, avagy nem agyalok túl semmit 

Tipikus “dombból hegyet” állapot. Ez is csiszolásra szorul még, de gyakorlás teszi a mestert, a probléma legalább fel van ismerve.

…soha többé nem kezdek el egy sorozatot akkor, ha tudom, húzós időszak előtt állok

Töredelmesen bevallom, függővé tudok válni, ha épp rákattanok egy sorozatra. Ilyenkor csak akkor lesz újra normális életem, ha az összes részt kivégeztem. (Ezért nem merek elkezdeni olyan sorozatokat, aminek már 6 évadja van fent az interneten. Mert akkor azt a 6 évadot ledarálom pár nap alatt.)

…soha többé nem hagyom, hogy rosszul bánjanak velem

Azt hiszem, ezt nem érdemes jobban kifejteni.

…soha többé nem kergetek semmit

Sem szerelmet, sem pénzt, sem megoldást, sem múltat, sem jövőt, sem emléket, sem boldogságot, sem kémiát, sem szikrát.

További cikkek: