Az egyetem, amelyik a 21. századra készíti fel a diákokat – Interjú Judy Oliannel

Kép: www.qu.edu

Judy Olian 2018 júliusában lett az Egyesült Államokban található Quinnipiac Egyetem 9. elnöke. Lehetőségem nyílt személyesen is találkozni a kiemelkedő vezetői tapasztalattal rendelkező, innovatív oktatási programok kialakítására törekvő karizmatikus személyiséggel. Korábban szerzője volt egy hetente megjelenő hírújság kontributív hasábjának, valamint házigazdája egy menedzsmenttel foglalkozó televíziós műsornak. Témánk fókuszában a karrier állt: szót ejtettünk a Quinnipiac Egyetem egyediségéről, az ott tanuló diákokról, a jövőről és az ahhoz szükséges kompetenciákról – ráadásként pedig egy-két tanáccsal is szolgált a 20on olvasóinak.

A magyar diákok többségének valószínűleg ismeretlen a Quinnipiac Egyetem. Mit kell pontosan tudni róla?

A Quinnipiac Egyetem egy Connecticutban található magánegyetem a maga 10 ezer fős diákszámával. Az Egyesült Államokban egyike vagyunk annak a 30 egyetemnek, ahol jogi, orvostudományi és mérnöki képzést is folytatnak. Elkötelezettek vagyunk a változás felkarolásában, oktatási programjainkban pedig nagy figyelmet szentelünk a jövő szükségleteire: fő célunk, hogy a diákjainkat a 21. századi kihívásokra készítsük fel.

Igen, a Quinnipiacot a jövő egyetemének is nevezik. Tekintettel arra a tényre, hogy mennyire keveset tudunk a jövőről, mégis hogyan lehet felkészíteni a diákokat a 21. századra egy oktatási program keretében?

A célunk az, hogy innovatív szemléletű és magasan gyakorlatorientált képzésünk a 21. század munkaerőpiaci követelményeinek megfelelni képes világpolgárokat neveljen, akik gondolkodásmódjukkal pozitív hatást gyakorolhatnak a világra. Ez a fajta megközelítés egyébként egyedülálló a felsőoktatásban. Az elméleti képzést dinamikus, gyakorlatorientált tanulással ötvözzük annak érdekében, hogy egy jobb, a hagyományos oktatási kereteken túllépő képzést nyújtsunk, amely hatékonyabban felel meg a 21. századi munkaerőpiaci elvárásoknak. Nem számít, hogy hány diplománk van, nem hagyhatjuk abba a tanulást ebben a folyton változó világban. Egyetemünk filozófiája egyébként négy kulcsfontosságú elemre épül. Szeretnénk kialakítani a diákokban egy olyan gondolkodásmódot, amivel alkalmazkodóvá, kíváncsivá, nyitottá válnak jövő felé, és elkötelezetté az élethosszig tartó tanulás irányába. Fő célunk létrehozni egy befogadó közösséget, melyet hajt a kiválóságra való törekvés, a helyi és globális közösségekre pedig pozitív hatással szeretnénk lenni.

Korábbi interjújában említette, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a diákokat diplomaosztójuk után is figyelemmel kísérjék. Hogyan lehetséges ez? Hiszen emlékszem, diákként szinte még akkor sem éreztem kapcsolatot az egyetemmel, amikor ott tanultam – nemhogy miután lediplomáztam.

Számos oka van annak, hogy a diplomaátadást követően is szeretnénk figyelemmel kísérni öregdiákjainkat. Először is, az egyetemnek többnek kell lennie egy egyszerű felsőoktatási intézménynél. Másodszor, a Quinnipiacra úgy tekintünk, mint egy brandre, egy márkára. Nem csinálnánk jól a dolgunkat, ha diákjaink a diplomaosztójuk után felénk se akarnának nézni. Reméljük, hogy tanulóink nemcsak hálásak, de hűségesek is, épp ezért gyakran szervezünk programokat öregdiákjaink számára is.

Van bármilyen specifikus tulajdonság, amit a leendő diákokban keresnek?

Fontosnak tartjuk, hogy leendő tanítványaink érdekeltek legyenek a gyakorlati oktatásban, hogy nyitott, aktív tagjai legyenek az erős egyetemi közösségünknek. Lényeges továbbá az is, hogy ne csak a válasz érdekelje őket, hanem az is, hogy hányféleképpen lehet megközelíteni az adott kérdést – hiszen általában nemcsak egy darab válasz létezik, hanem több.

Milyen karriertanáccsal szolgálna az ambiciózus huszonévesek számára?

Egy jó egyetemnek értéke van. Sok diák gondolja azt, hogy inkább nem tanul tovább, mivel nem éri meg, azonban egy jó egyetem remek befektetés a jövőbe, számos kaput nyit meg az élet bármely irányába. Másodszor, a ti várható élettartamotok már nagyon magas lesz, én fognám ezt a lehetőséget és kihasználnám. Senki sem siet sehova. Néha igenis lassítani kell, hogy életünk alapköveit átgondoltan rakjuk le, elkerülve az elhamarkodott döntéseket. Harmadszor, ebben a mai világban már nincs biztosíték. Az életetek során nemcsak egy karrierutatok lesz, hanem számos. Folyamatosan alkalmazkodnotok kell a változó körülményekhez, és igyekezzetek megtapasztalni annyi mindent, amennyit csak tudtok – különben lemaradtok. Ijesszétek meg magatokat, keressétek az olyan helyzeteket, amikor kényelmetlenül érzitek magatokat! Csak ekkor lehet tanulni. Az utolsó tanácsom pedig a nőkhöz szól: nekik azt javaslom – és ez bizony karriertanács –, hogy partnerüket körültekintően válasszák meg. Ne hagyják, hogy választottjuk „csipegessen” szárnyaikból. Az én karrierem sem így alakult volna, ha nem lett volna mellettem egy olyan partner, aki inkább erősítette szárnyaimat a visszafogásuk helyett.

További cikkek: