Csak a “ducibb” lányoknak lehet testképzavaruk?

Az Önkép, önértékelés és örök elégedetlenség című sorozatunk nagy örömünkre többeteket is elgondolkodtatott. Való igaz, testképzavar kapcsán a többség először a túlsúllyal való küzdésre asszociál. Kilián Daniella azért keresett meg minket, hogy a vékony, sovány lányok nézőpontjából meséljen. A folytatásban az ő történetét ismerhetitek meg.  

Egyre vékonyabb lettem

Egy ideje foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon csak a ducibb lányoknak lehet-e testképzavaruk. Világ életemben vékony voltam, jobban belegondolva nagyon szerencsés(?) alkatom van. Nem hízom, akármennyit ehetek, egy gramm sem jön rám. Tavaly érettségiztem, most egyetemre járok. Amíg az érettségi időszakban otthon tanultam, leszoktam arról, hogy rendszeresen egyek, össze-vissza mindent és bármikor ettem. Nem volt általános rutinom, nem tartottam be a reggeli, tízórai, ebéd, stb. sorrendjét. Ez a rossz szokásom a nyáron sem javult, jöttek a táborok, a nyaralás, majd kezdetét vette az egyetem. Na és az igazi „buli” ekkor vette kezdetét. Annyi stressz ért, hogy egyre kevesebb lett a napi bevitelem, előfordult, hogy naponta csak kétszer ettem.

Az első vizsgaidőszak közepén bárkivel találkoztam, már a köszönés után az volt az első dolga, hogy megjegyezze: „milyen borzalmasan gebe vagy’’ vagy épp azt mondja: ,,ez már nem is szép, amilyen vékony vagy”. (Szerintem ez kicsit olyan, mintha találkozáskor megállapítanám rólad, hogy fiú, lány, szőke vagy kövér vagy-e, esetleg kék-e a ruhád.) A kedves megjegyzések után következett a jó tanács: „egyél többet”. És még többet! És még annál is többet, mert híznom kell! (Fesd be a hajad, fogyj le, vagy ne hordj kék ruhát, mert én a piros színt jobban szeretem!)

Azt hittem, a vékony a normális

Akkorra már eljutottam odáig, hogy nem volt kedvem hízni. Egészen a gimnázium végégig állandóan dicsérték az alakom, hogy mennyire vékony vagyok, és addig-addig ismételgették ezt, amíg azt kezdtem hinni, hogy ez a normális, pedig nem az! Rettegtem attól, hogy 1, 2, vagy 3 kilót felszedjek.
Hiába láttam a tükörben, hogy beesett az arcom, és hallgattam egytől egyig mindenkitől, hogy mennyire vékony/sovány vagyok, és egyek többet, mégsem érdekelt. Hozzászoktam, hogy én vagyok az osztály legvékonyabbja, és ez a szexepilemmé vált. Nem engedhettem meg, hogy bárki lekörözzön. Végül tudatosan próbáltam magamban letisztázni azt, hogy nincs gond azzal, ha feljön rám 1-2 plusz kiló. Legalább a barátom is örül neki, hogy egy kicsit nőiesebb alakom lesz.

A vékony lányok is küzdhetnek testképzavarral

Mindenhonnan csak a „duci” lányok bajairól hallok, hogy nem fogadják el őket mások, és hogy nem fogadják el önmagukat sem. Szerintem ugyanilyen problémákkal szenvedhetnek a vékony, sovány lányok is. Nekik is ugyanúgy beszólnak, ugyanúgy furán nézhetnek rájuk az emberek. És velük szemben is nagyon sok türelem kell.

További cikkek: