,,Csak egy férfit csaltam meg” – Örök merengés a miérteken

21 éves voltam, épphogy csak túl voltam egy 4 éves kapcsolaton, amikor belépett az életembe Marci. Az új munkahelyemen lettünk kollégák. Azt hiszem, ő már a legelején kinézett magának, s igazság szerint én is megjegyeztem őt már az állásinterjúmon. Csak egy fél pillantásra betekintettem a terembe, ahol épp ő tartott foglalkozást fehér köpenyben, szemüvegben.

Miután megkaptam az állást, Marci gyakran éreztette velem, hogy odavan értem. Én nem akartam sietni, így aztán két hónapba telt, míg elmentünk egy igazi randira. Utólag visszanézve is örülök, hogy lassan jutottunk el az első randiig, mert utána nagyon felgyorsultak az események. Délután elmentünk pizzázni, estefelé elkezdtük bejárni az egész várost, majd egészen éjjelig sétáltunk. Talán már éjfél után lehetett, amikor megfogta a kezemet, és nem sokkal később elcsattant az első csók.

Voltak vele kapcsolatban félelmeim, munkahelyi pletykákból adódó ellenérzéseim, de ő csakhamar képes volt bennem ledönteni a falakat. Minden olyan természetesen jól működött köztünk. Igazi olaszos „dolce vita” volt a kapcsolatunk. Volt egy saját kis világunk, saját nyelvünk, amit csak mi értettünk. 2 évig voltunk együtt, végig őrült szerelemmel szeretve egymást. Talán túl nagy is volt ez a láng, talán legbelül nem bírtam el.

Az utolsó fél évünkben inkább az őrültség dominált, és nem a gyengéd szerelem. Megcsaltam őt egyszer – azt vad szeretkezések és sírások közepette megbocsátotta nekem –, majd megtörtént a dolog még egyszer. Ez azonban már a kapcsolatunk végét jelentette.

Csak egy férfit csaltam meg életemben. S mindennek már 5 éve. Mégis gyakran merengek magamon. Miért csaltam meg épp őt, akit teljes lényemmel szerettem?

Mondják, hogy egy megcsalásnál mindkét fél hibás valamennyire. Sok külső és belső körülmény vezetett idáig, mégsem lett volna szabad megtörténnie.

1. Féltve őrzött szüzesség

Volt egy kis „bökkenő”. Bár volt egy 4 éves kapcsolatom előtte, én még szűz voltam. Vallási okokból nem szerettem volna házasságig lefeküdni senkivel sem. Aztán jöttek az átbeszélgetett, borozgatós, csillagnézős, egy hullámon rezgős, csodás estéink. Már 3 hét után „történtek dolgok”, 3 hónap után pedig nagyon idilli körülmények között lefeküdtem vele. Én fülig szerelmes voltam, ő is. Kb. egy hónappal az esemény előtt mondta, hogy úgy érzi, nem tud sokáig várni, meg hogy nem azon múlik a kapcsolat vagy Isten szeretete, hogy mikor fekszünk le, hiszen ez a mély szeretetnek egy kifejezési formája. Ezekkel a gondolattal nagyjából azonosulni tudtam, de azért legbelül nagyon vívódtam. Nem csak esemény előtt, utána is.

Mondtam neki, hogy én azzal szeretnék lefeküdni, akiről aztán remélhetem, hogy egyszer a férjem is lesz. Ezt ő is elfogadta, mondta, hogy érez ennyire mélyen irántam.

2. Fiatalsággal, naivsággal, ,,tisztasággal” járó hátrányok

Marci előttem 4 lánnyal volt, nekem pedig ő volt az első, néhány lelkifurdalásos pettinget leszámítva az előző barátommal. Elkezdett viszketni belül a kérdés: ha vele ilyen jó, vajon milyen lehet mással? Ő is gyakran kérdezte tőlem, hogy nem félek-e amiatt, hogy még ilyen tapasztalatlan vagyok? Gyakran mondta, hogy túl fiatal vagyok még (7 év volt köztünk), túl naiv vagyok, kellene még pár év tapasztalat nekem, ki kellene még élnem magam. Én pedig ezeket el is hittem.

3. Mamahotel, nulla perspektíva, gyorskajálda és edzőterem

Ilyen volt akkor ő. Kívülről legalábbis mindenképp, például Anyám szemével nézve. Nem volt munkamániás, szeretett lassan élni, sokat pihenni. Hallgattam Anyura. A szülei válása miatt picit furcsa volt az anya-fia kapcsolatuk, gyakran tűnt elkényeztetettnek. A munkahelyen az anyukája volt a főnökünk, ez önmagában érdekes szitu. Az anyja szoknyája alatt élt 30 évesen, engem meg aggasztott, mivel én már akkor gondolkoztam a gyermekvállaláson, hiszen elvileg megtaláltam a nagy Őt.

4. Könnyelmű kijelentések, aggasztó mondatok

Sokszor kimondta, hogy úgy érzi, én vagyok élete szerelme. Mondta azt is, hogy majd felköltözik hozzám Pestre, amikor elkezdődik az egyetem. Nem így történt. Én minden vasárnap sírtam, amikor elbúcsúztunk. Minden hétvégén hazajártam, ő nem túl gyakran jött fel hozzám. Hetente írtam neki szerelmes levelet. Hétfő este megírtam, kedden elküldtem. Úgy éreztem, imádom őt, de nem bírom ezt tovább.

Mondta, hogy neki a szőke, nagymellű lányok az esetei. Hát én barna voltam és kismellű. Miatta egy időre próbálkoztam a szőkével, előtte elvből sem festettem a hajamat. Gyakran mesélte, hogy milyen szép lányokat látott itt meg ott. Mindez a távkapcsolatban már nagyon aggasztott, pedig igazából csak őszinte volt.

5. Megváltó megcsalás

Mivel felépítette bennem – bár nem szándékosan – a megcsalástól való mindennapos félelmet, gyakran lebegett előttem rémképként az anyukája sorsa. Marci 9 éves volt, amikor az apja felcsinált egy másik nőt és lelépett. Rettegtem, hogy velünk is ez történne, hisz Marcinak nem is én vagyok az esete. Fejembe vettem tehát, hogy megcsalom. ,,Inkább én csaljam meg őt előbb, mint ő engem” -gondoltam. Azt éreztem, csak így tudok hosszútávon vele maradni. Két legyet egy „csalásra”. Meglesz a bizsergetően hiányzó szexuális tapasztalat, és meglesz a lelki béke is. Akkor jónak tűnt ez az őrült ötlet. Megtörtént. Aztán pár hónappal később újra. Nem hozott lelki üdvöt, de a kapcsolatnak vége lett.

Tanulságok

A megcsalás megnehezíti az elengedést, mert örökre lelkiismeret-furdalásom lesz a történtek miatt. Valahol mélyen mindig bennem lesz, hogy vajon mi lett volna, hogyha nem tolom úgy túl az önvédelmet és nem csalom meg őt. A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a szerelem milyen sokarcú, bonyolult tud lenni. Én már nem tudok elítélni senkit sem.

Hogyha adhatok néhány tanácsot: Legyetek erősebbek, mint akkor én! Próbáljátok meg pozitívabban látni kapcsolatot, még ha az távkapcsolat is! Ne hallgassatok ilyen téren a benneteket úgyis mindig féltő, óvni próbáló szüleitekre! Néha tényleg a rögösebb, szűkösebb út az üdvösebb. A remény olyan talaj, amiből sok minden jó kinőtt már, nincs lehetetlen. Ha igazán szerettek valakit, tegyetek meg mindent, és bízzatok abban, hogy a körülmények is jóra fordulnak, hogyha kitartóak vagytok.

További cikkek: