David Attenborough legújabb dokumentumfilmje húsbavág

A veterán természetfilmes, David Attenborough korábban már megmutatta Az élő bolygóban, hogy milyen csodálatos világban is élünk. A helyzet azonban az, hogy ez már nincs. Új filmjében meg is jegyzi – Climate Change: The Facts (Klímaváltozás: A tények) –, hogy ha nem történik valamilyen változás az elkövetkezendő 10 évben, akkor visszafordíthatatlanul el fog pusztulni a természet, és nemcsak okozói, de részesei is leszünk saját társadalmunk összeomlásának. A már jól ismert, puha, brit akcentus most kétségbeesett segélykiáltást hallat.

Míg a klímaváltozás él és virul, a Földünk pusztul

Attenborough dokumentumfilmje majdhogynem az utolsó pillanatban készült el. Már a legelső képkockákon felforrósodott tájakat, csoportosan haldokló állatokat, lángoló esőerdőket és nagytotálban leomló jégtáblákat láthatunk. Felmerül a határtalan szén-dioxid kibocsátás és a mérhetetlen erdőirtás témaköre is, amelyek eredményeképpen a Föld hőmérséklete 1 Celsius-fokkal nőtt. Ez az egy fokos emelkedés épp elég ahhoz, hogy életünk veszélybe kerüljön. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy legalább 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációja nem haladhatja meg a 450 ppm-et. Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában átléptük a 400 ppm-es szintet, tavaly pedig már a 410 ppm-es értéket haladtuk meg. Számoljunk csak utána, mi, fiatalok, akik a klímaváltozás katasztrofális hatásai mellett fognak felnőni: ha ilyen ütemben haladunk, mikor fogjuk elérni a 450 ppm-et?

A dokumentumfilm további képsoraiban klimatológusokkal és meteorológusokkal folytatott interjú bontakozik ki. Nyersen, finomkodás nélkül kerülnek felszínre a tények. A tények, amik a Föld haldoklási folyamatát támasztják alá. Vajon tudtuk azt, hogy a valaha mért legmelegebb évek közül 20 az elmúlt 22 évben volt? Vagy azt, hogy a louisianai közösség lassan víz alá kerül? Vagy azt, hogy a grönlandi jégtakaró ötször olyan gyorsabban olvad, mint 25 évvel ezelőtt? És azt, hogy a jégből felszabaduló metán huszonegyszer potensebb üvegházhatást okozó gáz a szén-dioxidnál? Hogy a legutóbbi kaliforniai erdőtűz mögött milyen tudományos tények lapulnak? Hogy egy átlagos brit 13 tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel évente?

Igen, környezetünk sokkal gyorsabban haldoklik, mint azt képzeltük 20 évvel ezelőtt. És igen, a természet megsemmisülése mára valós veszéllyé nőtte ki magát.

A környezet és a politika konfrontációja

Hál’ istennek, a filmben egyértelműen megjelennek a politikai szempontok is. Többek közt az is, hogy a felmelegedésről már régóta tudni lehetett, az olajipai- és egyéb cégek PR-kampánya azonban mégis győzedelmeskedett a természet felett. A helyzet azonban az, hogy a klímaváltozás nem egy meggondolatlanul, unásig ismételt klisé – khm, Donal Trump -, hanem az emberiséget legnagyobb mértékben veszélyeztető trauma, amit nemes egyszerűséggel félvállról veszünk. James Hansen, a NASA űrkutatóintézetének vezetője már 1988-ban megjelent az amerikai kongresszuson és próbálta cselekvésre sarkallni az ott ülő nagy és fontos embereket. Noha az akkor felelős politikusok állították, hogy tenni fognak a környezet további pusztulása ellen, a fosszilis energiákat értékesítő nagyvállalatok tanulmányokat rendeltek a klímaváltozás megcáfolására, és nem ismerték el annak földromboló hatásait.

Az alfa generáció és a klímaváltozás

A dokumentumfilm végén megjelenik a 16 éves Greta Thunberg is. A svéd aktivista iskolasztrájkot kezdeményezett, mondván, ő rájött, hogy nincs értelme iskolába járnia, ha szülei és nagyszülei már tönkretették a jövőjét. A 2003-ban megszületett Greta boldogan végigélhetné az évszázadot, azonban a legoptimistább előrejelzések is 3 Celsius-fokos hőmérséklet növekedéssel számolnak be 30 éven belül. Gondolom, meg sem kell említenem a 3 fokos növekedés által bekövetkező fatális következményeket.

Ha változást akarunk, saját magunkkal kell kezdeni 

Feláldoztuk az ökoszisztémát a saját kényelmünk érdekében, tétlenségünk eredménye pedig az lesz, hogy a történelemben először a saját bőrünkön fogjuk megtapasztalni életmódunk hatásait.

Attenborough természetesen nemcsak a fenyegető problémákkal, hanem a klímaváltozás várható hatásait mérséklő megoldásokkal is foglalkozik. Felvázol néhány tanácsot az egyszerű embereknek is: javasolja, hogy együnk kevesebb húst – kiváltképp marha- és birkahúst -, tejterméket és helyi, szezonális élelmiszereket vásároljunk – ne pedig repülővel szállítottat. Ha változást akarunk, akkor nemcsak a nemzetek, az államok vagy a multinacionális vállalatok szintjén kell gondolkodnunk, hanem az egyének szintjén is. A mi, saját, egyéni szén-dioxid kibocsátásunkból kell lefaragnunk, mert ha nem kezdjük el, nem fogjuk elérni a célt.

Rajtunk múlik, hogy mi következik ezután, mert mikrocselekedeteinkben lapul a jövő.

Az óra ketyeg.

Én félek, hogy kifutunk az időből.

További cikkek: