Olykor mernünk kell felelőtlennek lenni!

Sok általános igazság állítja a következőt: mindig megfontoltan kell cselekedni. Átgondoltan, higgadtan lépéseket tenni, és annak megfelelően eljárni, hogy mennyit akarsz profitálni egy adott helyzetből. Ki kéne dobni ezt a gondolkodásmódot a kukába.

Persze nem minden esetben. De fiatal éveinknek nem csupán arról kellene szólnia, hogy lökünk egyet egy fogaskereken, ami magával ránt, majd végtelennek tűnő monoton hétköznapjaink egyszer csak a halálos ágyon végződnek. Történnek közben dolgok, hiszen az ember már csak belső kényszerből is megállapodik, családot alapít, neveli a gyerekeit, miközben a lángolni vágyó lelkét, a valódi önmagát észrevétlenül küldi idő előtt a sírba. Aztán, ha mégsem áll be a sorba, szembe kell nézni a gúnyos, hitetlenkedő arcokkal, végig kell hallgatni mindenki harsány nevetését, majd el kell viselni azokat az apró megaláztatásokat, amik egy idő után már droggá válnak, hiszen egy nap lelki terror, gúnyolódás nélkül már nem ugyanolyan. Már üressé, rideggé, szokatlanná válik. Persze van a küzdelemnek egy szélsőséges formája. Megcsalás, a család elhagyása, a hirtelen felindulásból jött hóbortok, az alkohol, a szerencsejáték, az egyre hosszabbra nyúló éjszakák. A lüktető vágy azonban hamar utánpótlásra szorul, miközben a lélek gyakran meghasonul.

De vajon honnan tudjuk, hogy a mi lelkünk él-e még? Hogy már nem csak egy sápadt, küzdeni akaró, de egyre gyengébb tükörkép néz vissza ránk reggelente?

Mernünk kell felelőtlennek lenni néha! Néha bizony ott kell hagyni egy állást, egy felőrlő kapcsolatot, egy iskolát, egy országot, egy életet valami újért. Néha úgy kell döntést hozni, hogy nem gondolkodunk azon, hogy milyen következményekkel kell majd szembenéznünk. Néha elég csak lebegni a következmények tengerén, mert az úgyis arra a partra vet, ahol lennünk kell. Néha el kell költeni minden pénzt, követni az álmokat, úgy, ahogy azt elképzeltük. Ezek a helyzetek olykor várakozásra, olykor pedig valami radikális tett végrehajtására késztetnek, de ha a léleknek hosszú életet szánunk, mindent meg kell tenni, még ha ez olykor szélmalomharcnak tűnik is.

További cikkek: