Értelemmel megáldott hazai netesek, akik megérdemlik a követőiket

Tovább úszkáltam a hazai netesek tengerében, hogy újabb értelmes és a társadalom számára is hasznos személyeket ismertethessek meg veletek. Az előző részben már körüljártam Tibi atya és Szentesi Éva pályáját, a mai bejegyzésben pedig Szirmai Gergely és Vigh Bori munkásságát mutatom be nektek, akik első blikkre lehet, hogy csak egyszerű utazóbloggereknek, vloggereknek tűnnek, ám valójában sokkal többet nyújtanak a hazai internetezőknek néhány csinos tengerparti fotónál.

Szirmai Gergely

Szirmai Gergely még alig múlt 30 éves, de már az ország első számú filmkritikusa és egyik legelismertebb vloggere. Több csatornával is rendelkezik, tartalmakat videójátékokról, filmekről és utazásairól egyaránt gyárt. 2011 tavaszán tört be a filmkritikusok piacára Hollywood Hírügynökség című csatornájával, melynek ma közel 417 ezer feliratkozója van a Youtube-on. Szirmai filmkritikái hihetetlenül szellemesek és valóban bravúrosan szórakoztatóak, ám mindezek mellett még elgondolkodtatóak is. A fiatal srác nem kívánt beállni a sorba, hogy hülyeséggel, minőségtelen baromságokkal gyűjtsön magának követőket. Filmkritikáiban mindig visszaköszön egy afféle filozófiai felvezetés, az élet nagy dolgaira való reflektálás, mely hozzájárul ahhoz, hogy a néző egy valóban minőségi, értelmes és értékes tartalmat kapjon.

Magyartanárként különösen nagyra tartom Szirmai Gergely munkásságát, filmkritikáit egészen biztos, hogy a diákjaimnak is kérdés nélkül bevinném az órára. Úgy játszik a magyar nyelvvel, ahogy nagyon kevesen képesek rá. A manapság egyre sűrűsödő lebutított tartalmak világában kifejezetten üde színfolt egy olyan vlog, ahol egy fiatal választékosan és szellemesen alkot mondatot.

Szirmai filmkritikái mellett utazással kapcsolatos videókat is gyárt, utazó vlogja, az AFK Légió 2015-ben hagyta el a kifutópályát. Kedvenc vloggerem azóta már megjárta többek között a Seychelle-szigeteket, Nepált, Vietnámot, Izlandot, de még a Kilimandzsárót is. Videói nem csupán páratlanul humorosak, de gyakran különösen hasznosak is. Egy kis történelem vagy egy kevés kultúra mindegyik videójába kerül, így nem csak élvezkedhetünk, de tanulhatunk is a tartalmai által.

Szirmai munkásságát valóban nagyra tartom, olyan minőségi tartalmat gyárt, melyre hatalmas szüksége van a rohamosan butuló és minőségtelenné váló világhálónak. Azonban nem csupán tartalmaiért, de emberi mivoltáért is nagyra becsülöm. Követőtáboráról mindig tisztelettel és szeretettel beszél, amikor tavaly egy erősebb érzelmi hullámvölgyben rekedt, fontosnak érezte, hogy feliratkozóit is tájékoztassa arról, miért akadoznak a csatornái. Azzal pedig, hogy ország-világ előtt felvállalta a problémáit, férfiak (és persze nők) ezreit győzte meg arról, hogy az érzéseinkről beszélni nem ciki, szakmai segítségért fordulni pedig végképp nem szégyen. Sőt, az az igazán erős, aki képes arra, hogy szembenézzen a problémáival és önmagával. Mert akárki akármit mondjon is, bizony a legkeményebb harcokat saját magunkkal, saját magunkban vívjuk meg.

Szirmai Gergely tehát munkássága és személye miatt egyaránt tisztelendő, becsülendő és nagyra tartandó, mindenkinek szívből ajánlom követését, hiszen egyszerre lesz szórakoztató, elgondolkodtató vagy épp megindító.

Vigh Bori

Vigh Bori, a backpacker.hu alapítója, 2013-ban 8 év alkalmazotti státusz után döntött úgy, hogy életvitelszerűen is utazni kezd. Azóta bejárta már a fél világot – már ha nem az egészet –, blogján, Facebook- és Instagram-oldalán pedig rengeteg utazásáról írt már. Rendszeresen tart előadásokat is Budapesten, első számú missziója bebizonyítani, hogy az életvitelszerű utazgatás nagyon is megvalósítható. A digitális nomádok életmódját reprezentálja és népszerűsíti. Ők azok, akiket nem köt röghöz a munka, akik akárhonnan képesek elvégezni azt, így megtehetik, hogy akár az év 365 napján világot járnak, látnak.

Vigh Bori egy könyvet is kiadott Hogyan menjünk világgá? címmel, mely egyszerre piszok motiváló és hasznos is, ha valaki azon töri a fejét, hogy hátizsákkal belevág a nagyvilágba. Véleményem szerint munkássága és mentalitása egyaránt motiváló a mai fiatalok számára, akik lássuk be, titkon mind rettegnek attól, hogy egy irodaház falai között unalmas és monoton életet élnek majd le. Vigh Bori miatt ma magyar fiatalok ezrei hiszik el, hogy nem csak heti 40 órás munkaviszony és irodai neonfények mellett lehet megöregedni.

Vigh Borit legújabb projektjéért, az YProject-ért is megéri dicsőíteni. Egy olyan közösséget hozott létre, melyben fiatalok oszthatják meg egymással terveiket, céljaikat, álmaikat, miközben attól egy percig sem kell tartaniuk, hogy bárki kineveti vagy lekicsinyeli azokat – ahogyan azt sajnos az idősebb generációktól esetleg megszokhatták. Úgy vélem, korosztályunknak égetően nagy szüksége volt már egy ilyen kezdeményezésre, ahol az álmodni merők motivációra, nem pedig szárnyletörésre számíthatnak.

Egy korábbi cikkben egyébként már foglalkoztam Borival, aki anno önkéntesként is dolgozott egy argentín árvaházban. Világszerte egyre divatosabb pénzt beszedni az önkénteskedni vágyó nyugati fiataloktól, ám a nagy önkéntes-valóság valójában rengeteg helyen nem a segítésről, nem az önzetlenségről és végképp nem az értékteremtésről szól. Bori is ellenzi az anyagi javak lesése végett létrehozott árvaházakat, több fórumon is felszólalt már ellenük. Bori igyekszik tudatos utazóként helytállni, a környezet- és társadalomvédelem egyaránt rendszeresen visszaköszön a munkásságában.

Lesz még folytatás, hál’ isten értelemmel megáldott hazai netesekből akad még pár. Ha van valaki, akire felnéztek, akit tiszteltek vagy akit egyszerűen jelentősnek gondoltok, bátran ajánlhatjátok őt a sorozat legújabb szereplőjének.

További cikkek: