Film- és sorozatválogatás iskolai viszonyokról, kapcsolatokról, problémákról

Hosszú, nagyon hosszú éveket töltünk az iskolai padok között ülve. Meghatározó időszak ez mindannyiunk számára: cseperedő személyiségünk még nagyban keresi önmagát, teli vagyunk kérdéssel, annál is több vággyal, álommal. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezekben az években milyen társaságba keveredünk bele, hogy milyen értékrendet alakítunk ki, vagy hogy hogyan is bánunk másokkal. Összeszedtem egy film –és sorozatválogatást, amelyek témája mind az iskolai viszonyok, kapcsolatok és problémák útvesztőjét fejtegetik.

Quicksand – Netflix sorozat

A 2019-es svéd sorozat egy iskolai tömegmészárlás anatómiáját boncolgatja 6 teljes részen keresztül. A sorozat első másodperceiben halott diákokról szóló képtöredékeket láthatunk: ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy valaki lőfegyverrel lemészárolta osztálytársait. Mindez csupán pár másodperc, a következő pillanatban ugyanis már az őrizetbe vett lánnyal, az egyetlen túlélővel és egyben a feltételezett tettessel találkozhatunk. A sorozat rá koncentrál, rendőrségi vizsgálatok és kihallgatások által derül ki, hogy milyen események is vezettek el a tragédiáig. A 6. rész legvégén jogosan tesszük fel magunknak a kérdést: vajon lehet sajnálni egy fiatal tömeggyilkost? Meg lehet érteni? Gondolkodjunk csak el a sorozat címén.

Nulladik óra – A sportoló, a bőrdzsekis, a szemétkedő, a hercegnő, az okostojás és a tolvajlány meséje

Előítéletek, konfliktusok és dráma – mindez egy középiskolai könyvtárba összezárva. Öt, teljesen különböző értékrendű fiatal tölti büntetésként a szombati napját egy iskolai könyvtárba bezárva – tanári felügyelet nélkül. A sportoló, a hercegnő, a bőrdzsekis szemétkedő, a félénk okostojás és a tolvajlány nem ismeri egymást, teljesen különböző iskolai klikkekből jöttek, és valószínűleg sohasem szóltak volna egymáshoz, ha nem követik el azt a ballépést, amiért ugyanazt a fenyítést kapják. A film a történetet nem viszi előre, sokkal inkább a karaktereket mélyíti el: megismerjük a szereplők múltját, bűneit és motivációit. Miért vagyunk ennyire mások? Miért keressük különböző csoportokban a saját identitásunkat, és vajon megkerülhetőek ezek a mesterséges iskolai klikkesedések, ha a szükség úgy hozza? A Nulladik óra sikerrel ad át örökérvényű üzenetet minden fiatalnak: felnőni nem könnyű, de elfogadni a másikat nem is annyira nehéz.

Spinédzserek – Könnyű vígjáték az iskolán belüli klikkesedésről és belső szabályrendszerről

A Beverly Hills-i gimnazista lányok hierarchia-harcát vetíti le a Spinédzserek című film. Chernek, a csinos, népszerű és gazdag lánynak csupán lázadó szerepe segít megbirkózni az iskolával, a családjával, az emberi kapcsolataival – lényegében mindennel, ami egy tinédzsernek kihívást jelenthet. Noha a történetet fényévek választják el a magyar valóságtól, időről-időre jó egy kicsit kiszakadni a realitásból.

Holt költők társasága – Carpe diem!

John Keating (Robin Williams) angoltanárként tér vissza a Welton Akadémia falai közé. A zárt rendszerként funkcionáló fiúkollégium hagyománytiszteletéről híres, az új angoltanár azonban szokatlan tanítási módszereivel felborítja a megszokott rendet. Keating nem lázadásra buzdít, pusztán fontosnak tartja a diákok saját egyéniségük kibontakoztatását. Diákjaival kitépeti azt a lapot a tankönyvből, ahol a szerző a költészet jelentőségét egy koordináta-rendszeren kívánja mérni. Egyszer pedig arra kéri a tanulókat, hogy kezdjenek el sétálni, majd egy kis idő után megállítja őket, és közli velük a felismerést, miszerint mennyire egymáshoz igazították lépteiket. Keating professzor arra próbálja ösztönözni a diákokat, hogy merjenek kihallatszani a tömegből, hogy ragadják meg a napot, és ne éljék le úgy az életüket, hogy nem alkotnak maradandót.

13 Reasons Why  – Netflix sorozat

A 13 Reasons Why-t valószínűleg sokkal többen ismerik, mint az említett Quicksand sorozatot, mégis úgy gondoltam, érdemes beválogatni a listába. Az iskolai kiközösítés emlékei olyan életsebeket hagyhatnak a diákokban, amelyek akár felnőttkorukban is visszaköszönhet. Ezen sorozat azonban az eldurvulás legvégsőbb stádiumát mutatja meg: Hannah Baker öngyilkosságot követett el, miután képtelen volt elfogadni és együtt élni a róla elterjesztett pletykákkal. Az első évadban egy doboznyi kazettán meséli el azt a 13 okot, mely a döntésében szerepet játszott, a második évadban már az iskola és Hannah szülei között kibontakozó bírósági tárgyalásról és perről van szó. A harmadik évad 2019-ben fog jönni, előreláthatóan május és július között – jelenleg még nincs pontos dátum.

Die Welle – A manipuláció és az autokrácia ámokfutása

Egy átlagos gimnáziumi osztálynak az autokrácia, vagyis önkényuralom témáját kellett feldolgoznia egy projekthét keretében. A tanár, Rainer Wenger (Jürgen Vogel) azonban úgy dönt, hogy az átlagtól eltér, és egyfajta kísérletbe kezd az osztállyal: azt akarja, hogy a diákok saját bőrükön tapasztalják meg az autokráciát – persze csak néhány napig.  A kísérlet azonban túl jól sikerül: a rend felborul, az állatis ösztönök felszínre törnek. A film bemutatja, hogy a motiválatlan egyénekből miként vált egy masszív közösség, ahol az összefogás a kulcsszó. Most már van miért lázadniuk. Hiszen a generációk fő baja, hogy nincs egy olyan közös cél, ami összetartaná őket – legalábbis a Hullám, az általuk létrehozott mozgalom megalkotása előtt így volt. A Hullám tagjai nyomást gyakorolnak a kívülállókra, némelyikük erőszakossá is válik, és van, akinek teljesen átalakul a személyisége is. Nemcsak az iskola felett szeretnék átvenni a hatalmat, de az egész város felett is.

Császárok Klubja

William Hundert (Kevin Kline) egy bentlakásos fiúiskolában tanít történelmet. Egy nap azonban váratlan ellenfelet kap a sorstól egy új diák személyében. Meglátja a tehetséget, azonban a fiú semmit sem hajlandó a sikerért tenni, a vérében van a lázadás. A konfliktus a Julius Caesar kvízversenyen csúcsosodik ki, ahol a három legjobb diák – többek közt a vérbeli lázadó is – mérkőzik meg a babérkoszorúért, hogy eldőljön, ki lehet a Császárok Klubjának tagja. Hundert azonban olyan leckét kap az élettől, ami még 25 évvel később is kísérti. Milyen szerepeket játszunk az életünkben? Mennyire meghatározó egy férfi életében az édesapjához fűződő viszonya? Hogyan befolyásolja egy egyén későbbi döntéseit az, hogy gyerekként hagyták-e érvényesülni?

További cikkek: