Hogyan befolyásolják gyerekkori eseményeink az egész életünket?

Ítélkezés. Olyan csúnya szó, nem? Mégis az egyik leggyorsabb, leghatékonyabb, legbriliánsabb fájdalomcsillapító. Szomorú, hogy szinte nem telik el úgy nap, hogy ne űznénk ezt a káros mesterséget – akár tudatunkon kívül is. Azonban ne feledjük: minden egyes alkalommal, amikor valaki másra szegezzük mutatóujjunkat, a többi négy ujjunkkal valójában önmagunkra mutatunk. Mondhatjuk, hogy nem véletlen. Abaffy András, a Közéletünk oldal megalkotójának egyik könyvajánlója következik.

Az amerikai írónő, Gabrielle Bernstein nagyszerűen mutatja be az Ítélkezés nélkül című könyvében, hogy mi történik akkor, ha hagyjuk, hogy félelmünk irányítson. A könyv egyik legfontosabb pontja szerint saját ítélkezésünk – ki milyen ruhát visel, hogyan beszél, mit csinál, stb. – egyfajta reakció egy olyan eseményre, ami gyerekkorunkban történt meg velünk.

Mivel az “eredeti” esemény idejében (nagy valószínűséggel) még nem rendelkeztünk a fájdalommal való szembenézés képességével, azóta is, töretlenül magunkban hordozzuk azokat. Ott nyugszanak bennünk, egészen addig, amíg egy bizonyos szituációban fel nem fedik magukat. Fájdalmas mivoltukból adódóan sokszor még akkor sem tudunk szembenézni ezekkel a sebekkel, ha végre-valahára felismerjük őket – vagy egyszerűen csak nem tudjuk, hogyan kellene azt megtenni.

Egy másik fontos tényre is rávilágít az író: azáltal, hogy mások felett ítélkezünk, saját magunkat helyezzük egy magasabb pozícióba. Ha úgy gondoljuk, hogy a másik valamit rosszul csinál, azt is feltételezzük, hogy mi jobbak vagyunk nála. Ha valaki felett ítélkezünk, tudat alatt magunk felett is ítéletet mondunk, hiszen ami a másik félben zavar minket, azt megtalálhatjuk magunkban is, jó mélyen.

Attól a pillanattól kezdve, hogy bátorságot veszünk és elkezdjük megérteni, hogy honnan is jönnek félelmeink – amelyek tényleg bármik lehetnek, a legkisebb gyerekkori emléktől kezdve az életünket megváltoztató traumákig -, ráébredhetünk, hogy cselekedeteink nagyrészt csak reakciók ezekre az eseményekre. Érzelmileg ugyanazokat éljük át újra és újra, egészen addig, amíg ki nem törünk a körből.

Mindannyian hordozunk sebeket, azonban szeretettel, nyitottsággal és megértéssel bárki a gyógyulás útjára léphet. Személyes tapasztalatokat összegyűjtve, Gabrielle kidolgozta a hat lépésből álló programját, ami akár téged is kiránthat az ítélkezés bűvköréből.

Gabrielle Bernstein – Ítélkezés nélkül – Édesvíz kiadó

További cikkek: