Ki szerint tud érzelmi biztonság nélkül működni a párkapcsolat?

Egy párkapcsolat pszichéjét vizsgálva oly sok morális alapkőröl ejthetnék szót, azonban cikkem ihletője ismét egy munkahelyi – kávé szünet helyett – ebédszünet, amikor is az új kollégám deklaráltan kijelentette, hogy véleménye szerint nincs olyan, hogy érzelmi biztonság. Tanulságosnak tartom a különböző nézőpontok górcső alá vételét, így esett ez a fiatalemberrel, aki kijelentésével meghökkentett, azonban a vita kedvéért, kíváncsi voltam, hogyan érvel, így cikkemben az ő illetve a saját véleményemet taglalom.

Aspektus 1.

Az új kollégámról előzmény gyanánt neked, Olvasó csupán elég annyit tudnod, hogy egy tíz éves párkapcsolat házassággá formálódott, s egy gyermek is megkoronázta ezt az idilli örök szerelmet, e látszólag jól szituált két fiatal életében. Azonban a történet ott sántít, hogy a fickónak a szeme sem áll jól. Így, amikor úgy hozta az univerzum, hogy egy ebéd alkalmával beszélgetést invitált, megpedzegettem a kérdést: voltak mélypontjaitok? Ekkor bukott ki, amit sejteni lehet annak, aki átlát a színfalakon, hogy a srác nem egyszer volt hűtlen a párkapcsolatban. Erre reagáltam, hogy számomra a hűség, s mindegyúttal az érzelmi biztonság megélése áll a prioritás csúcsán, majd, ahogy azt a bevezetőben írtam, más véleményünk van, s igyekezett meggyőzni nézeteim kevéssé helytállóságáról.

Vannak olyan élethelyzetek, amelyek nem kiszámíthatók, és nem tudhatjuk, hogy ki és mi céllal lép be az életünkbe. Tételezzük fel, hogy találkozol a munkahelyeden valakivel, aki, amellett, hogy a zsánered, hamar egy hullámhosszra kerültök és kémia, vonzalom születik belőle.” Úgy hiszem, az alapszituációhoz képest túl lírai lett az én verzióm és fogalmazásom, de bízom abban, hogy a konvertálás számodra is célt ér. Erre reflektáltam, hogy úgy gondolom, igazán mélyen kellene a párkapcsolatomnak lennie, hogy bármikor is érzelmileg képes legyen megérinteni valaki. Majd hozzá tette, hogy „nyilván” ezt ő is így értette.

Ahogy én látom

Abban valóban igazat kell adnom az úriembernek, hogy nem látunk a jövőbe és nem látjuk előre az elénk gördülő kihívásokat, ahogy azt sem, hogy életutunk találkozásai tanítanak vagy tükröt mutatnak nekünk. Azonban én azt vallom, hogy egy jól működő párkapcsolatban, ahol a felek azt a minőséget élik meg azzal a kölcsönösséggel és biztonsággal, amely számukra a teljességet jelenti, ott ez az említett szituáció említésre sem méltó. Egyúttal azt is gondolom, hogy idillikus lenne nem beszélni a kapcsolat fent és lent státuszairól, mégsem lenne hű sem a valósághoz sem a világképemhez, ezért írok róla.

Igen, racionálisan nézve, jöhet olyan ember az életünkbe, aki felborítja vagy alsó hangon hatást gyakorolva meginogtat érzelmi biztonságunktól, mert egy kapcsolat nem tud mindig 100%-os hőmérsékleten mozogni és egy filterezett, idilli valóságot produkálni. Viszont csakis Te döntesz arról, hogy hagyod-e átadni magadat ezeknek a futó érzelmeknek és magad mögött hagysz mindent, vagy helyén kezeled és tudatosítod magadban, hogy, amit érzel, az szeszély és hagyod tovaszállni ezt a tébolydaszerű érzelemzavart. Aztán a górcső alatt ott van, amikor ez a találkozás a pont az i-n és ráébreszt arra, hogy ennyi volt és engedni kell a régit. Ilyenkor igazán fontos, hogy mérlegeljünk: megéri vagy nem éri? De ehhez az önvizsgálat és önreflexió alkalmazása van segítségünkre.

Konklúzió

Gondolkodtam, hogy túl szigorú vagyok-e a kollégám keretek közé helyezésében és arra jutottam, hogy az én értékrendem marad az, ami, viszont valószínűsíthetően ő eredendően ezt a mintázatot viszi magával. Azt is gondolom, hogy gyerekkorban nem kapott érzelmileg megfelelő szintű támogatást és odaadást, ezért gondolkodunk ennyire másként. Ha így is van, a szabad akarata még mindig ott van. Így egyezzünk meg abban, hogy ha egy romantikus kapcsolat működik, akkor ott van érzelmi biztonság, egymás felé fordulás, nyílt kommunikáció, helye azonban nincs micro-cheatingnek sem munkahelyi kétértelmű, flört szintű beszélgetéseknek. Így azt gondolom, hogy van és kell az érzelmi biztonság a párkapcsolatban.

Ez a cikk a Szerző álláspontját képviseli. A 20on.hu-n minden fiatal szabadon publikálhat, mesélhet és nyilváníthat véleményt. Küldd el te is a saját cikkedet az info@20on.hu-ra! A publikálás folyamatáról bővebben ITT olvashatsz.

További cikkek: