Machiavellizmus a hétköznapokban – 3 ártatlannak tűnő klisé margójára

Számtalan csodálatos dolog származik Olaszországból. A festői tájak, a kristálytiszta toszkán tengerpart, a tagliatelle, a prosciutto, vagy éppen Niccolò Machiavelli. Ez utóbbi a reneszánsz Itália egyik kiemelkedő gondolkodója volt, aki tanácsaival próbálta meg ellátni Firenze frissen kinevezett uralkodóját A fejedelem c. könyvében. Machiavelli gondolatai idővel nemcsak a politikusok, hanem a közemberek fülébe is eljutottak, de a machiavellizmus, mint jelenség sokáig kizárólag a politikai filozófia területe maradt.

A machiavellizmus a pszichopátiával és a nárcizmussal együtt alkotja a „sötét triád”-nak nevezett személyiségvonások csoportját. Bereczkei Tamás definícióját idézve „a machavellista olyan ember, aki másokat eszközként használ fel arra, hogy a saját célját elérje”. Ennek megfelelően az alábbi tulajdonságok jellemzik a machiavellista embert:

  • manipulatív viselkedés,
  • a hatalom és a pénz elsőbbsége az emberi kapcsolatok felett,
  • alacsony empátiára való képesség, aminek köszönhetően könnyedén tapos át másokon,
  • erkölcsi értékek megvetése, cinizmus,
  • kiváló stratégiajátékosok, tervszerűen fogják fel a feladatokat, elemzik a környezetüket,
  • elővigyázatosak és bizalmatlanok.

Ezeket a tulajdonságokat olvasva elgondolkodtam. Szeretem elemezni az élethelyzeteket, vannak terveim, és én is használtam már ki a barátaimat, amikor ingyen elfuvaroztattam magam ide-oda, és bennem fel sem merült, hogy kifizessem a benzinpénzt. Nagyjából ezen a ponton válik el a machiavellista az átlagembertől: ők alapvetően aktívan keresik a lehetőséget, hogy hasznot húzzanak másokból, a megtévesztésre pedig kifejezetten széles eszköztárral rendelkeznek. Gond nélkül szegik meg az erkölcsi és társadalmi normákat, különösen, ha az anyagi előnnyel jár.

Egy másik alapvető tulajdonságuk, hogy gyanakvással átitatott lenézéssel tekintenek a többi emberre. Az a nézetük, hogy az emberek alapvetően gonoszak, és ha ugyanolyan okosak lennének, mint ők, akkor ugyanezt tennék a helyükben. A machiavellizmus nem betegség, hanem a fent említett jellemzők csoportja. Machiavellista az a személy, akiket a fent leírt tulajdonságok mindegyike jellemez. A sötét triád tagjai észrevétlenül élnek köztünk.

Vannak olyan életbölcsességek, amelyekben rejtetten, de a machiavellisták gondolkodása tükröződik véleményem szerint, a gyanútlan olvasó pedig már írja is ki az idézeteket az Instagram posztja alá. Hogy szólnak ezek az idézetek, és mi áll a hátterükben?

  1. „Csak magadra számíthatsz!”

Mit mond ez az üzenet? Senki másra nem számíthatsz, csak magadra. Senki nem fog segíteni, sőt, kifejezetten egyedül vagy a világban. Bízhatnál az édesanyádban, de legbelül te is tudod, hogy azért szült meg, hogy kihasználjon és eldobjon. Bízhatnál a férjedben vagy a feleségedben, de tudod, hogy nem szavahihető és csak a státuszod miatt van veled. Bízhatnál a barátaidban, de ők is csak egy ugródeszkaként használnak téged. De miért is? Miért ne számíthatnék a családomra? Miért ne bízhatnék meg soha egy másik ember szavában?

Ebben az idézetben ott van a machiavellista világlátás, amely kimondja, hogy minden ember romlott belülről, és csak úgy lehet előrelépni, ha bizalmatlan vagy másokkal szemben. Az idézetnek az az alapfelvetése, hogy mindenkinek vannak hátsó szándékai, és csak arra várnak, hogy kihasználjanak téged. Neked kell náluk gyorsabbnak lenni, neked kell jobbnak lenni, mert csak magadra számíthatsz. Nem kétlem, hogy van olyan átlagos, csalódott ember, akinek jól esik ezt a mondást elhinni, de attól még ez a világnézet hamis.

  1. „Kerüld el a negatív embereket!”

Mit állítunk rejtetten ezzel az idézettel? Azt, hogy köszönöm szépen, rám nem fogsz tudni számítani akkor, amikor bajod van. Engem nem érdekel, hogy gyászolsz, hogy kirúgtak a munkahelyedről, vagy ha elhagyott a családod. Jó volt veled együtt iszogatni szombat esténként, és megosztani veled a nyomasztóbbnál nyomasztóbb és kiábrándítóan unalmas történeteimet, viszont nekem tovább kell lépnem annál, aki tegnap voltam. Ebbe a koncepcióba te meg a problémáid nem fértek bele. Engem a boldogság, a pozitív gondolkodás és a sikeres élet vár, ami számodra is egy karnyújtásnyira van, csak te nem akarod eléggé, mert akkor nem gondolkoznál ilyen negatívan.

Talán ezt a mondást gondolom a legsötétebbnek és a leginkább machiavellistának az összes közül. Az idézet szerzője közvetetten állítja, hogy akiből nem származik haszna, aki épp nem a motivációs boldogságinjekciót pumpálja belé, arra nincs szüksége. El kell kerülni és kész. Az a barátod, aki folyton kiönti neked a szívét, megosztja veled a bánatát, csak lehúzza a jókedvedet. Mintha téged csak az különböztetne meg a dollármilliárdosoktól, hogy te barátként viselkedsz ezzel az emberrel, és meghallgatod újra és újra. Szerintem meg érdemes lenne legalább megpróbálni segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik arra rászorulnak. Csak ez nyilván nem olyan könnyű, mint primitív egyszerűséggel megfogalmazni a tuti tippet.

  1. „Ha problémád van velem, az még mindig csak a te problémád!”

A machiavellisták számára a látszat borzasztóan fontos, így alapvetően igyekeznek az emberek csodálatát elnyerni. Ha már a haszon a zsebükben van, és nincs további teendő, akkor máris itt ez a csodálatos mondás. Mások megvetése, a cinizmus, az erkölcsi normák felett állás miatt ez az idézet is megérdemli a helyét a listán. Természetes, hiszen ha elloptam a Tescóból a löncshúskonzervet, az a Tesco magánjellegű problémája.

(Ezt az idézetet egyébként úgy is lehet értelmezni, hogy azt gyűlölöd a másikban, amit magadban nem vagy képes elfogadni. Ebben az esetben, ha a Tescos példához visszatérünk, nem látom magam előtt az önelfogadási problémákkal küzdő hipermarketet, csak a bolti szarkát.)

„Egy lépéssel mindig az emberek előtt kell járni”, „A cél szentesíti az eszközt”, „A szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket” – ezek a jól csengő mondások mind egy morális diszfunkcióból indulnak ki, és a legkevésbé sem kellene nagybetűs igazságokként kezelni őket. Persze, vannak pillanatok, amikor kikapcsolnánk a negatív ismerősöket, amikor bemutatnánk az egész világnak, és amikor magasról teszünk az erkölcsre. Nem lehet mindig helyesen és jól cselekedni, de attól még törekedni lehet rá.

További cikkek: