Mentális betegségek illusztrációkon – Avagy: mindennapi harc önmagunkkal

Rengetegen szenvednek különféle lelki betegségekben: az UNICEF egyik 2011-es jelentéséből kiderül, hogy a fiatalok mintegy 20 százaléka küzd valamilyen mentális vagy viselkedési problémával. A magyarok nagy százaléka depressziós, pánikbeteg, rengetegen hordoznak több éves, de akár évtizedes traumákat. A lelki problémákat annak ellenére is erősen stigmatizálta társadalmunk, hogy mennyien érintettek benne – a mai napig félünk felvállalásuktól. Minap az internet a képernyőmre sodorta Shawn Cross mentális betegségekről szóló rajzait, melyeket az Inktober nevű kezdeményezés ihletett. Minden egyes képnél legalább 15 másodpercig elidőztem: emésztgettem, nézegettem, dekódoltam őket, és éreztem – még ha nem is teljesen -, hogy segít megérteni, átérezni a mentális betegségekben szenvedők önmagukkal folytatott, lélekölő harcát. Fontos, nagyon fontos téma ez napjainkban – úgy hiszem, társadalmi tudatosításuk legalább annyira fontos.

Szociális szorongásos zavar

Ahogy az elnevezés is utal rá, a szorongás szociális térben, mások társaságában, mások figyelmének – vélt vagy valós – kereszttüzében jelentkezik. A szociális szorongásos zavarban szenvedők szinte nem tudnak izzadás, pironkodás, remegés és szabadkozás nélkül beszélni egy nagyobb társaságban. A szorongás ezen fajtája mögött szinte minden esetben lelki eredetű, fejlődési zavar áll, ami az önkép kialakulását és az egészséges önértékelést is akadályozza. 

Súlyos depresszív zavar – klinikai depresszió

A depresszió mára már népbetegségnek számít, kutatások szerint 2020-ra a második leggyakoribb egészségügyi probléma lesz a szív- és érrendszeri betegségek után. A klinikai depresszió egy súlyos pszichológiai zavar, az elhúzódó lelki gyötrelmek sokszor a legegyszerűbb dolgok elvégzését is megakadályozza az egyén számára. Súlyosabb esetben öngyilkossági kísérletet is elkövetnek a szenvedő alanyok.

Poszttraumatikus stressz

A poszttraumás stressz szindróma a szorongási zavarok egyik fajtája, amely katasztrófák áldozatainál, szemtanúknál vagy akár hozzátartozóknál jelentkezik. A rizikócsoportot a katonai támadás vagy egyéb háborús esemény áldozatai, a szexuális vagy fizikai bántalom áldozatai, illetve az életveszélyes természeti katasztrófa túlélői alkotják. A poszttraumatikus stressz általában bizonyos idővel a katasztrófa után jelenik meg, néha azonban valamilyen kisebb stressz, vagy úgynevezett emlékbetörés – villanásszerű, a traumatikus esemény egy részletét magába foglaló emlékkép – hozza a felszínre akár évek múltán is. A náci koncentrációs táborok túlélőinek vizsgálata szerint a táborból való kiszabadulás után 20 évvel 97 százalékuknál még mindig felléptek az akkori élményekkel kapcsolatos szorongások.

Bipoláris zavar

Egyszer fent, egyszer lent – talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni a bipoláris zavar lényegét, de még így sem fedi le a részleteket – ez sokkal több annál, mint egyszer fent, egyszer pedig lent lenni. Szárnyaló időszakban a hangulat abnormálisan emelkedett, a zuhanó időszakban – ami akár a szárnyaló időszakot követő másodpercekben alakul ki – pedig már vérkomoly szuicid gondolatok is előtörhetnek.

Borderline személyiségzavar

A borderline személyiség hadakozik a vélt vagy valós elhagyatástól való pánik ellen. Viselkedése impulzív, hangulata ingadozó, emberi kapcsolatai viharosak és intenzívek. Hol kétségbeesetten kapaszkodik a számára fontosnak vélt emberekbe, hol pedig – hogy csökkentse az emberi veszteségtől való félelmet – leértékeli, lekicsinyli, eltaszítja őket. Különösen nagy szüksége van arra, hogy emberekkel vegye körül magát – ezzel a magányt próbálja elkerülni -, azonban a maga köré gyűjtött emberekkel folyamatosan konfliktusba keveredik. Indokolatlan dührohamok, fekete-fehérség, kiszámíthatatlanság, kötődés kontra szabadság, manipuláció és rengeteg önkárosítás – ezek a borderline személyiség legfőbb jellemzői. 

Autizmus

Az autizmussal élő személyek agya másként dolgozza fel az ingereket, ez másfajta gondolkodást, számunkra pedig különös viselkedést eredményezhet. Három területen, a kommunikáció, a szociális interakciók és a viselkedés terén mutatkozik meg a veleszületett fejlődési zavar. Az autizmus egyelőre nem szűrhető, műszeres vizsgálatokkal nem kimutatható, a diagnosztika egyetlen kiindulási pontja a viselkedés. Ez a rendellenesség ún. spektrumzavar: a károsodás az egyes területeken eltérő jellegű és súlyosságú lehet, vagyis minden autista más.

Paranoid skizofrénia

A skizofrénia a pszichózisnak, vagyis a realitáskontroll elvesztésének egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, téveszmékkel társuló gondolkodás torzulása és a realitástól való elszakadás mutatkozik. Legjellegzetesebb tünetei a téveszmék és hallucinációk szervezett rendszerei, amelyek gyakran átveszik az irányítást az elme felett. Gondolataiknak nincs valós alapjuk, gyakran abszurdak, mégis erősen hisznek benne, egészséges személy számára azonban hihetetlenek.

Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)

Az OCD-nek két fő komponense van: az egyik a megszállott gondolatok – amelyek magas fokú feszültségérzetet provokálnak -, a másik pedig a kényszerérzet arra, hogy bizonyos cselekvéseket kell elvégezni annak érdekében, hogy a feszültség csökkenjen. Itt jöhet képbe például a kényszeres kézmosás, a fertőzésektől való rettegés vagy akár a szimmetria hiányában létrejövő állandó pakolás, rendezgetés.

Dependens személyiségzavar

A dependens személyiségzavarban szenvedő embert a más személyektől való átható függőség jellemzi. Túlzott igénye van arra, hogy gondját viseljék, kapaszkodó magatartását az elhagyástól való félelme irányítja, és irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való rettegés.

Deperszonalizációs zavar

Nemrégiben elém került egy cikk, ahol a szerző, Lulu képregényeken keresztül mutatja be, mit is jelent, ha valaki a deperszonalizáció tüneteitől szenved. Leírja, hogy gyakran érzi úgy, mintha kívülről szemlélné önmagát: minden álomszerűnek tűnik, és testét, hangját sem érzi sajátjának.

Disszociatív identitászavar

A disszociatív identitászavar sajátossága, hogy az eredeti személyiség mellett további alter személyiségek vannak jelen. Legalább kettő személyiségről beszélhetünk, de például a Széttörve című igaz történeten alapuló film egy 27 személyiséggel rendelkező disszociatív identitászavarral rendelkező egyénről szól. A különböző alter-személyiségeknek különböző nevük van és akár különböző tulajdonságokkal is rendelkezhetnek.

Figyeljünk egymásra!

Egymásra figyelni, a másik hangját meghallani mindannyiunk számára emberi kötelességünk. A mentális problémák társadalmi tudatosítása nélkülözhetetlen a hatékony megelőzéshez és segítségnyújtáshoz.

Ne feledd: rosszul érezni magad akár fizikailag, akár mentálisan, nem ciki. Segítséget kérni nem ciki. Aki pszichológushoz jár, az nem őrült. Aki segítséget kér, az normális. Ne legyen szégyen, ne legyen kínos beszélni róla, se felvállalni! Minél kevesebbet tudunk a lelki betegségekről, annál jobban félünk tőlük, és annál inkább próbáljuk nem észrevenni.

Fodor Ákos egyik verse remekül prezentálja a jelenséget:

„Kapaszkodókat
gyártunk s mire eszmélünk:
kész is a ketrec.”

Amennyiben úgy érezzük, kapaszkodókat gyártunk, ne várjuk meg, míg kész lesz a ketrec.

További cikkek: