Miért NE legyen minden a régi?

Az elmúlt hetek hatalmas sokkélménye után egyre többször hallom, amint polgártársaink arról beszélgetnek, hogy nemsokára visszatér minden a régi kerékvágásba és minden a régi lesz. A bizakodás és a hit egyértelműen kivételes erővel bír ezekben a hónapokban, viszont ebben a formában nem feltétlen lehet reális. Véleményem szerint nem lesz minden a régi. Egyéni és közösségi szinten változásokkal és változtatásokkal haladunk előre, illetve azt a gondolatot is megengedem, hogy a globális társadalom traumán megy keresztül.

Miért lenne szükséges és elengedhetetlen teljes mértékben ragaszkodni az eddigi életvitelünkhöz és napi menetrendünkhöz? Azt gondolom, hogy sem egyéni sem pedig társadalmi szinten nincs átmeneti időszak az életünkben. Minden időszaknak, élethelyzetnek jelentősége van és lenyomata marad minden egyes emberben. Sem egyéni, sem a teljes társadalmat érintő eseményeket nem érdemes átmenetnek címkézni, illetve meg nem történtnek tekinteni, hiszen ez a gondolkodásmód akár korlátozhat is minket abban, hogy rugalmasan engedjünk a változásnak és a tanulságok levonásában. Értem ezt mindennapi életünkre, barátainkkal és családunkkal való kapcsolatunkra, politikai akaratra egyaránt, de ez egy komolyabb történet. Egyéntől, közösségtől függően végtelen hosszú lehet a lista arra vonatkozóan, hogy kit és milyen formában érint a jelenlegi helyzet.

A kedves olvasókat kijelentések és bölcs tanácsok helyett arra is biztatom, hogy tegyük fel magunknak és esetleg környezetünknek a megfelelő kérdéseket. Milyen hatással van rám és hogyan élem meg a korlátozásokat? Mennyire vagyok nyitott a változásra és a lehetőségek felismerésére? Mit nem tehetek, de mit igen? Hajlamosak lehetünk arra, hogy veszteségeinket gőzerővel soroljuk, de nem jutunk el odáig, hogy energiát fektessünk a meglévő lehetőségek megtalálásába, illetve újak kialakításába. Megengedem-e magamnak, hogy saját, a jelenlegi helyzetben jelentéktelennek tűnő veszteségeimet lelkiismeretfurdalás nélkül megéljem, majd elengedjem? A Csak pozitívan! felszólítás egyből nem feltétlen működhet, de kezdetben érdemes azzal törődnünk, hogy a realitás talajára találjunk.

A kérdéseket már elkezdtem megfogalmazni, ezeket bővíteni fogom, így már csak válaszokra lesz idővel szüksége közösségünknek és saját magunknak is. Gondoljuk át, hogy eddigi életünkből mit lesz egyáltalán lehetőségünk megtartani, mihez ragaszkodunk igazán, milyen új élethelyzetekhez segít minket a sok szabály és korlátozás, hogyan segítjük magunkat a változás folyamatában életünk számos területén és szerepében, hogyan tudunk és fogunk alkalmazkodni azokhoz a helyzetekhez, melyek nem lesznek a régiek.

További cikkek: