Ne legyen tabu a menstruációs szegénység!

Csapjunk bele a közepébe! Tegyük fel, hogy létezik egy rettentő szegény, menstruáló nő. Nemcsak élelmiszert nem fog tudni magának venni, de alapvető higiéniai terméket sem – például betétet. Ekkor szokott jönni vészmegoldásként a papír zsebkendő, az újságpapír, a szétvágott póló és az ezzel járó elkerülhetetlen szégyenérzet. Nem, ez nem csak Kenyában, Kambodzsában vagy Indiában történhet meg, hanem nálunk, Európában is. A menstruációs szegénység globális probléma, amiről igenis szót kell ejteni. Tudnunk kell, hogy ami számunkra természetes, másoknak sokszor nem az: míg mi márkák között válogatunk, addig van, akinek azt kell eldöntenie, hogy élelmiszert vagy betétet vásároljon.

Gyakoribb, mint hinnénk

Állami és civil szervezetek küzdenek azért, hogy azok a tinédzser lányok is tudjanak iskolába menni menstruációjuk meglétekor, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak a betétek vásárlását. A leedsi lányok esete körbejárta a médiát: a fiatal lányok azért hagytak ki havonta pár napot az iskolából, mert nem volt elég pénzük tisztaságügyi betétre. A lányok házi megoldásokkal próbálták megoldani azt, hogy ne vérezzenek át: WC-papírral teletömött zoknit rögzítettek ragasztószalaggal az alsóneműjükhöz, hogy menzeszük idején is részt tudjanak venni a tanórákon.

A leedsi eset egyáltalán nem egyedi: becslések szerint Kenyában, az iskolás lányok fele nem jut megfelelő intim higiéniai termékhez. A nyomornegyedekben élők fakérget, füvet és rongyokat használnak betétek helyett – ez azonban súlyos fertőzéseket is okozhat. Mielőtt azt hinnénk, hogy ez „csak” a harmadik világ problémája: Angliában a menstruációs szegénység közel 137 ezer fiatalt érint.

Mindenhol máshogy tabu

A menstruációt a világ minden részén tabuként kezelik. Délkelet-Ázsia egyes részein például nem használhatják a kutakat a menstruáló nők, mert félnek, hogy beszennyezik azokat. Ghánában pedig nem kelhet át a folyón nehezebb napjait élő nő, mert úgy tartják, azzal a folyó istenét felbőszítenék. Mi pedig nem mondjuk azt a főnökünknek, hogy múlhatatlan menstruációs görcseink ellehetetlenítik testünk kiegyenesítését – inkább betegségre hivatkozunk. Az első olyan televíziós reklám, ahol a kék folyadék helyett valódi menstruációs vért mertek bemutatni, csak 2017-ben jött ki Nagy-Britanniában.

Hiába a 21. század: a világ egyik legtermészetesebb folyamata még mindig tabunak számít. A nők nem beszélnek róla. Pláne arról nem, ha anyagi helyzetükből adódóan tehetetlenné válnak menstruációjuk meglétekor. Pedig a szégyenérzetnek meg kell szűnnie, csak ezután lehet elkezdeni dolgozni a menstruációs szegénység problémájának felszámolásán. Ugyanis menstruálni drága mulatság. A fellépő probléma érdekében több ország csökkentette már a női egészségügyi termékek áfáját.

Tricia Chapman vallomása saját menstruációs szegénységéről

Nemcsak a leedsi lányok esete, de Tricia Chapmannal készített videó is felkavarta az addig álló port. A BBC videójában arról beszél, hogy hogyan oldotta meg azt a kényelmetlen helyzetet, amikor nem volt pénze se tamponra, se betétre. „Zoknit és papír zsepit használtam” – kezdi történetét Tricia, majd hamarosan így folytatja: „Egyszerűen szörnyű, hogy csak vérzel, vérzel, és nem tehetsz semmit. Ilyenkor nem tudok kimenni a házból, hiszen vérzek, rémálom az egész.”

Nem Luxus Táska

Már Magyarországon is létrejött egy kezdeményezés, ahol a nehéz anyagi körülmények között élőknek, illetve hajléktalanná váltaknak intim higiéniás termékeket adhatnak a segítők. A Nem Luxus Táska nevezetű kampány során az adományozók táskába csomagolt sampont, fogkefét, fogkrémet és egészségügyi szárnyas betétet adományozhatnak azoknak a nőknek, akik ebben a helyzetben is meg szeretnék őrizni méltóságukat. A gyűjtés január 31-ig tartott, már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével juttatják el a táskákat a rászoruló nőknek és lányoknak. Bízom benne, hogy még folytatódni fog a kezdeményezés, hogy még több nehéz helyzetben élő nőnek könnyíthessük meg a menstruációs napjait.

További cikkek: