Tájékozott és lehangolt leszel, akár tetszik, akár nem

Terrortámadás Franciaországban, erdőtűz Kaliforniában, új törvényjavaslat elfogadása, és kis kenguru született a fővárosi állatkertben. Pár hírmorzsa, ami nap mint nap szembe jön velünk, eljut hozzánk és beférkőzik a tudatunkba, akár akarjuk, akár nem. A mai világban szinte már lehetetlen nem érintkezni valamilyen híradó médiával, de elgondolkodunk néha azon, hogy vajon jól van-e ez így? 

Nincs választásunk

Ha valaki nem szereti a rock zenét, akkor egyszerűen nem hallgatja. Ha valaki nem szereti a spenótot, akkor nem vesz a boltban. De mi a helyzet a hírekkel? Mi van akkor, ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretne híreket fogyasztani? Nem szeretne gyilkosságokról, botrányról, terrortámadásról, vírusokról vagy gazdasági válságról hallani, mert nem kér belőle. Mondhatnánk, hogy akkor nem néz / olvas / hallgat híreket és kész. De biztos, hogy ez a mai világunkban ilyen egyszerű lenne? Az életünk jelentős részét az online térben éljük és a kéretlen tartalom úgy ömlik ránk, mintha dézsából öntené valaki szándékosan. Nem is kizárt, hogy éppen ez történik. 

Én személy szerint nem követek egyetlen hírportált sem, nem nézek tévét és rádiót is csak ritkán hallgatok főzés közben. Mégis a hírek ugyanúgy eljutnak hozzám, néha egészen észrevétlenül, de mindig kéretlenül. Olykor fel sem tűnik, hogy a Facebook görgetése közben már a 3. szalagcímet olvasom el egy-egy hírről. Mert hiába nem követek egyetlen híroldalt sem, a drága Facebook gondoskodik rólam, és feldobja, mint „Neked ajánlott”. Hát nem aranyos? De nem csak a Facebookon kapunk az arcunkba híreket, ott van például a YouTube vagy az Instagram. A metódus ugyanaz, akár akarod, akár nem, benne lesz a hírfolyamodba, vagy épp a videó kellős közepében. Tehát, hacsak nem egy burokban élünk távol a civilizációtól, nincs választásunk, a fontosabb hírek eljutnak hozzánk.

A felborult egyensúly

Miért van az, hogy a legtöbb hír negatív? Ha megnéztek egy átlagos és független esti híradót a tévében, 80 százalékban negatív töltetű híreket tartalmaz. Valószínűleg ez annak is köszönhető, hogy a negatív dolgokra jobban ki van hegyezve a figyelmünk. Az agyunk úgy van beállítva, hogy a negatívat – ami veszélyt vagy fenyegetettséget hordozhat magában – hamarabb észreveszi és elraktározza. Ennek evolúciós okai vannak, ez segítette a túlélésünket. Egy negatív töltetű emlék sokkal erősebben él a tudatunkban, mint egy pozitív, boldog emlék. Ezt a híradó szerkesztői is kihasználják, és ezt már zavarónak találom. 

A híradó eredeti célja az volt, hogy tájékoztassa az embereket a világ történéseiről és változásairól, függetlenül attól, hogy azok jók vagy rosszak. Úgy érzem, a jó és a rossz hírek egyensúlya teljesen felborult a mai világban. Többek között ezért is álltam le a hírek fogyasztásával. Ha végig hallgatom vagy olvasom azt, hogy valakit megöltek, valakik éhen haltak, egy politikus botrányosan viselkedett vagy hogy több nyugdíjast átvert egy csaló, attól jobban fogok aludni? Valószínűleg nem. Felteszem magamnak a kérdést: tudok ezek ellen bármit tenni? Nem. Innentől kezdve van értelme annak, hogy fogyasszam ezeket a híreket napi szinten? Nincs. De akármennyire próbálom magam távol tartani a hagyományos híradótól, manapság szinte lehetetlen nem képben lenni.

Az álhírek kora

Ahogy az online térben eddig soha nem látott gyorsasággal terjednek az információk, ugyanolyan sebességgel terjednek az álhírek, a hamis és megtévesztő információk. Az elején még persze könnyű volt ezeket kiszűrni, mert a terjesztők is amatőrök voltak, de ahogy telik az idő úgy ők is egyre ügyesebbek, okosabbak. Az én generációm digitális bevándorló, mi még tudjuk milyen volt a közösségi média nélküli világ, ezért sok mindennel kapcsolatban – amit ott találunk – szkeptikusak is vagyunk. Na de mi a helyzet a fiatalokkal, vagy az idősekkel, akik szinte mára már átvették a hatalmat a Facebook birodalomban? Aki naiv, akinek ez a terep még ismeretlen és fel sem merül benne, hogy amit itt olvas az hamis is lehet, arra vannak a legnagyobb veszéllyel az álhírek.

Különböző valóságok 

Ebben a hatalmas online térben, minden egyes adat, kattintás és keresési előzmény elraktározódik, majd ezek alapján ajánl nekünk az algoritmus reklámokat, oldalakat, híreket, stb. Ez főleg a közösségi médiára igaz és ez egy öngerjesztő folyamat. Minél több ajánlott oldalra vagy reklámra kattintunk rá, annál több olyan jellegű tartalmat fogunk kapni, majd végül már csak azokkal lesz tele a hírfolyamunk. 

Tehát egyáltalán nem biztos, hogy amilyen híreket én látok a Facebook-on, más is ugyanazokat látja. Könnyen lehet, hogy valakinek teljesen más elképzelése van a világ történéseiről, mert ő csak azt a bizonyos szeletét látja a híreknek, amik személyre szabottan neki lettek beajánlva. Sajnos ezek a különböző valóságok, csak még nagyobb ellentétek húznak az emberek közé.

Ha csak 2 tanácsot adhatnék kortársaimnak a hír fogyasztással kapcsolatban, az egyik biztosan az lenne, hogy ne akarj mindig, mindenről tudni. Annyi dolog történik egyszerre a világban, hogy nem is tudnál. Semmi szükség arra, hogy rémes hírekkel traktáld magad, mert nem fog előrébb vinni. 

A másik pedig, hogy ha azon kapod magad, hogy nagyon felhúzod magad egy negatív híren, mindig tedd fel a kérdést: Te tudsz változtatni az adott dolgon? Ha nem, minek idegeskednél miatta?

Ez a cikk a Szerző álláspontját képviseli. A 20on.hu-n minden fiatal szabadon publikálhat, mesélhet és nyilváníthat véleményt. Küldd el te is a saját cikkedet az info@20on.hu-ra! A publikálás folyamatáról bővebben ITT olvashatsz.

További cikkek: