Te körbeutaznád a világot egy év alatt a családoddal?

Merő véletlenből sodort össze az élet a Parker családdal. Miután megtudtam, hogy az egész család épp egy 12 hónapos világkörüli út apropójaként tartózkodik Budapesten, kapva-kaptam az alkalmon és megkérdeztem őket, lenne-e kedvük megosztani történetüket a fiatalokkal is. Legnagyobb meglepetésemre 2 órával később már a virtuális postaládámban landolt a Parker család világkörüli útjának bevezetője, amit magam fordítottam magyarra.

Világkörüli út a családommal

A nevem Ruby Parker, 17 éves vagyok és az ausztráliai Brisbane városból származom. A családommal úgy döntöttünk, hogy egy teljes évre útra kelünk. Őrültség, mi?

Az ötlet 3 évvel ezelőtt született meg: a szüleim (Joe és Deanna) ekkor mondták el nekem és fiatalabb lánytestvéremnek, Alysnek, hogy a közeljövőben egy életre szóló kalandot tervezgetnek. A szüleim a ’80-as években évekig utazgattak, életre szóló barátságokat kötöttek a világ minden tájáról, és már egy ideje dédelgették a gondolatot, hogy ezeket a régi kötelékeket újra felelevenítik.

Miután szeretett nagymamám elhunyt – aki mellett felnőttem, és aki nem mellesleg a névrokonom is –, eladtuk a családi házunkat. Megállás nélkül töprengtünk, vajon milyen befektetésre lenne célszerű spórolt pénzünket fordítani. Egy új autóra? Netán egy új házra? Ruby nagymamánk emléke előtt tisztelegve úgy döntöttünk – aki maga nagy világutazó volt , hogy egy őrült programba vágjuk fejszénket: egy éves világkörüli útra indulunk. Azt kell mondjam, nehéz volt megemésztenem az ötletüket. Nagyon nehéz. Korábban jártam már Németországban, Franciaországban és Hollandiában is, de Alys például sosem járt akkor még a tengerentúlon – neki bizonyára nagyobb sokk lehetett.

Előkészületek

Iskola mellett bevállaltam egy részmunkaidős munkát a városban, és elkezdtem én is gyűjtögetni. Édesanyám vagy millió e-mailt küldött a világ különböző pontjain lévő rég nem látott ismerőseinek, majd nekiláttunk kiválasztani azokat az országokat, városokat és nevezetességeket, amiket mindenképp meg kell néznünk azalatt az egy év alatt. Keményen dolgoztam azért, hogy befejezzem az iskolát, egy héttel a 17. születésnapom előtt el is ballagtam. Jelentkeztem egyetemre és fel is vettek, azonban 2020-ig elhalasztottam a szerződéses felvételt. Alys-t távoktatásra regisztrálták be, ez lehetővé teszi számára, hogy utazásaink során online végezze tanulmányait. Édesapám pedig úgy kezdte el szervezni vállalkozását, hogy fizikai jelenléte nélkül is működjön.

Nagy nap: viszlát, Ausztrália!

Egy utazási irodán keresztül 9 világkörüli repjegyet foglaltunk le, aminek a felhasználási időkerete 11 hónap. Én felmondtam a munkahelyemen, és miután kiköltöztünk bérelt otthonunkból és az összes tulajdonunkat biztonságos helyre elhelyeztük, rendeztünk egy hatalmas búcsú partit. 2019. március 5-én hagytuk el Ausztráliát 4 bőrönddel, egy vietnámi célállomást, Hanoit becélozva. Egy éves világkörüli utunk kezdetét vette.  

Egy éves útiterv

Már 3. hónapja utazunk megállás nélkül a családommal. 8 országban voltunk eddig: jártunk Vietnámban, Sri Lankán, Indiában, Törökországban, Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban és Magyarországon. A következő állomásunk Németország lesz, ahol családi barátok várnak minket Münchenhez közel, Kemptenben. Három hónapos európai körutunk lassan a végéhez közeledik, de Dániából már Kanadába fogunk repülni, ahonnan az Egyesült Államokba, Peruba és Argentinába fog vezetni majd az utunk. Végül pedig 1 hónapot fogunk Új-Zélandon tölteni, mielőtt 2020 januárjában visszatérnénk szeretett otthonunkba, Ausztráliába.

Néha fent, néha lent

Az eddigi utazásainknak persze voltak apróbb hullámvölgyei, de ennek ellenére is inkább a csodálatos szót használnám jellemzésre. Nem ért minket különösebb balszerencse, csak pár apró kellemetlenség. Szállásaink típusa egyébként változó: a miniatűr, csupán ágyakat tartalmazó szobáktól kezdve a masszív Airbnb apartmanig sok mindent lefoglaltunk. Imádjuk kipróbálni a helyi nevezetességeket, de persze azt is értékeljük, ha saját konyhában főzhetünk – ennek is megvan a maga gyönyöre. Zárójelben pedig azt kell mondjam, hogy nagyon is élvezem a helyi sörök végigkóstolását.

Persze néha frusztráló tud lenni, hogy éjjel-nappal együtt vagyunk, de az esetek többségében nagyon is jól működünk együtt. Életmódunk egyébként egyszerű, próbálunk annyira költséghatékonyak és eredményesek lenni, amennyire csak tudunk. A költségkeretünk szűkös, kiváltképp azért, mert főszezonban utazunk – ennek érdekében próbáljuk ott levágni a kiadásainkat, ahol csak tudjuk.

Néha természetesen szükségünk van egy-egy napra, csak önmagunkra. Alys-nak fel kell zárkóznia az iskolában, néha több időre van szükségünk ahhoz, hogy megírjunk egy újabb cikket a blogunkra, és néha pedig csak képeket rendszerezünk, további utazási terveket gyártunk, és alkalomadtán egy-két betegség is felüti a fejét.

Budapest, te csodás!

Sok helyen jártunk már, de Budapest egy olyan város, ahova mindenképp vissza szeretnénk majd egyszer jönni. Az egyik leglakhatóbb fővárosnak gondolom. Nem viccelek! Imádom! A Szabadság-híd és a Vásárcsarnok lenyűgözött, és könnyen el tudom képzelni azt is, hogy itt éljek. Ki tudja, lehet, hogy majd itt csinálom meg a diplomám egy részét. Ausztrália nagyon messze van mindentől, a repjegyek borzasztó drágák, épp ezért lenyügőzőnek tartom, hogy Németországba már 9000 forintért tudtok vonatjegyet venni.

A világ óriási, és szerencsésnek tartom magamat, hogy lehetőségem van az átlagnál többet is látni belőle. A blogunkat itt nézhetitek meg, de a Facebook oldalunkon is – 2019 Parker Travels – teszünk közzé tartalmakat. Ha pedig Ausztráliát veszitek célba, nézzétek meg Brisbanet! Lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok, de higgyétek el, nagyon király város az is.

További cikkek: