Üzenetek, feljegyzések a fiataloknak: Schopenhauertől Szerb Antalig

Kicsit kutakodtam, hogyan vélekedik pár író, költő, újságíró, filozófus – de a listába még egy szerzetes is bekerült – a fiatalságról. Mit gondolnak erről az időszakról? Hogyan élték meg ők maguk? Mit üzennének a fiatal generáció képviselőinek? Lesz itt minden: tanácsok, megjegyzések, felismerések és óva intések is.

A fiatalság legnagyobb csapdája: a későn felismert boldogság

„Érezzük a fájdalmat, de nem a fájdalmatlanságot; érezzük a gondot, de nem a gondtalanságot, a félelmet, de nem a biztosságot. Az élet három legnagyobb javát: az egészséget, fiatalságot és szabadságot, ezért nem is érezzük, ameddig birtokukban vagyunk, hanem csak miután elvesztettük… Hogy éltünk néhány napja boldog volt, csak akkor vesszük észre, miután boldogtalan napoknak adtak helyet.” (Arthur Schopenhauer)

A fiatalság legnagyobb félelme: a szürke, boldogtalan élet

 „Lásd be, hogy hibáztál; felnőttél, elfelejtettél játszani. Ezért nem vagy boldog, nem a gond miatt: a gyermekeknek is vannak gondjai. Lásd: én gyermek maradtam, hosszúnadrágos kamasz, éretlen suhanc, akin megbotránkoznak a felnőttek, ha a szemükbe vágja az igazat – csak a gyermek mondhatja meg az igazat és némelyik költő -, kamasz vagyok és az is maradok még negyvenévesen, őszülő halántékkal is, ha élek; a szenvedés, a kudarc nem törhet meg, ártatlan leszek akkor is. Lásd be: nem a társadalomban, ebben vagy abban az emberben van a hiba, hanem benned, egyedül benned, mert elfelejtettél játszani.” (Végh György)

A fiatalság gyakori hibája: a jelen élvezetének hiánya  

„Élvezzétek fiatalságotok erejét és szépségét! Avagy, úgyis mindegy. Nem fogjátok megérteni fiatalságotok erejét és szépségét, csak amikor már elmúlt. De higgyetek nekem, 20 év múlva vissza fogtok nézni a képeitekre, és rá fogtok jönni, hogy mennyi lehetőség állt előttetek és milyen csodásan néztetek ki. Nem vagytok olyan kövérek, mint hiszitek.” (Mary Schmich)

A fiatalság legnagyobb hibája: az időpocsékolás

„Ó, ifjúság! ifjúság! Nem veszel a lelkedre semmit, mintha a világ minden kincse a tied volna, még a bánat is mulattat, még a szomorúság is jól áll neked, magabiztos és hetyke vagy, ezt mondod: csak én élek – nézzétek! S a napok is nyomtalanul és számlálatlanul futnak és tűnnek el, és minden eltűnik benned, mint a viasz a napon, mint a hó… S talán gyönyörűséged egész titka nem abban a lehetőségben rejlik, hogy mindent cselekszel, hanem abban a lehetőségben, hogy ezt a mindentcselekvést elgondolod – abban, hogy olyan erőket szórsz a szélbe, melyeket úgysem tudnál használni semmi másra – abban, hogy közülünk mindenki komolyan tékozlónak tartja magát, s komolyan hiszi, hogy joga van ezt mondani: Ó, mennyit tehettem volna, ha nem vesztegetem el az időt hiába!” (Ivan Szergejevics Turgenyev)

„Az emberi élet szánalmasan rövid ahhoz, hogy az ember felismerje, mi érdekli valóban. Ifjúkorban bűnös könnyelműséggel tékozoljuk az időt.” (Vlagyiszlav Tyitov)

A fiatalság legfontosabb leckéje: a türelem

„Amit az ifjú évek alatt vetettetek, azt fogjátok aratni, amikor megvénültök.” (Dáné Tibor)

A fiatalság siker-orientáltsága

„Légy bármi, ami kedvedre való, légy őrült, korhely vagy gazember, de egy dolgot mindenáron kerülj el: a sikert” (Thomas Merton)

A fiatalság állandó fejtörője: a gyermek- és felnőttkor közötti küzdelem 

„A felnőttkort ne úgy képzeld, kérlek, mint a középiskolai évek afterpartyját, mert szívlapáttal vág pofán az élet, ha ezt teszed.” (Keresztury Tibor)

„Lélekben felnőtté válni éppen olyan nehéz, mint lélekben megmaradni fiatalnak.” (Pennaforti Szent Rajmund)

„Az egyetemet végeredményben én is csak úgy tekintettem, mint néhány évi haladékot. Időt nyerni, mielőtt felnőtt leszek.” (Szerb Antal)

 

 

 

További cikkek: