Y generáció és a klímaváltozás

Greta Thunberg (balra) tüntet iskolatársaival a davosi Világgazdasági Fórumon. Fotó: Fabrice Coffrini

Greta Thunberg egy 16 éves svéd környezetvédelmi aktivista, aki tavaly augusztus óta sztrájkol minden pénteken a stockholmi parlament lépcsőjén. Heti négy napot jár iskolába, péntekenként pedig a tanórák helyett transzparensekkel, szórólapokkal és hálózsákkal felszerelkezve tüntet a parlament előtt, mivel elégedetlen azzal, ahogyan a politikai döntéshozók az éghajlatváltozás veszélyeit kezelik. Greta Thunberg egy egyszerű lány, aki azért küzd foggal-körömmel, hogy legyen egyáltalán egy bolygó, amin élni tud felnőttként a gyermekeivel és az unokáival. Egy bolygó, ahol a jövő generációinak is esélye van az életben maradásra.

Fiatalok és a klímaváltozás

Rengeteg kritika éri a svéd aktivistát, miszerint inkább az iskolapadban kellene ülnie ahelyett, hogy kampányolna. Válaszként csak ennyit mond: nincs értelme iskolába járnia, ha szülei és nagyszülei már tönkretették a jövőjét. Nem látja értelmét tanulással megalapozni az elkövetkezendő évtizedeit, ha nem biztos, hogy a bolygónak egyáltalán vannak évtizedei. „A tények nem számítanak többé, a politikusok nem hallgatják meg a tudósokat, akkor meg minek tanuljak?” – tette fel a kérdést.

Néhány hete tartott londoni beszédében elmondta, hogy a mai fiatal felnőttek tönkrevágják és kilátástalanná teszik az életüket – és a jövő generációjának életét – azzal, hogy a Föld védelme helyett csak a profitot és a kényelmet hajkurásszák. Látogatását követően az angol parlament a klímaváltozást vészhelyzetnek minősítette. 

Davosi klímakonferencia

Davosi beszédében így nyilatkozott: „Azt mondhatják, hogy az életben semmi sem fekete vagy fehér. De ez hazugság, mégpedig egy nagyon veszélyes hazugság. Hiszen ilyen kérdés az, hogy megelőzzük-e az 1,5 Celsius-fokos melegedést, vagy sem. Elkerüljük-e a visszafordíthatatlan és ellenőrizhetetlen láncreakció beindulását, vagy sem. Úgy döntünk, hogy tovább működtetjük civilizációnkat, vagy sem. Ezek olyan kérdések, amelyek igenis feketék vagy fehérek. Nem létezik szürke zóna, ha a túlélésről van szó. Mindannyiunknak van választási lehetősége. Vagy változást hozó cselekedetre szánjuk el magunkat, ami biztosíthatja az élet feltételeit az eljövendő nemzedékek számára, vagy folytathatunk mindent, ahogy eddig, és akkor elbukunk. Ez önökön és rajtam áll.”

Greta Thunberg

Greta harmadikos korában kezdett el érdeklődni a klímaváltozás iránt, ekkor már folyamatosan arról beszélt, hogy nem szabad kidobni az ételt, hogy le kell kapcsolni a villanyt, sőt, egy idő után már húst sem evett és repülőre sem szállt többet – még akkor sem, ha tárgyalást vagy épp előadást hívták megtartani. (A svéd aktivista nem csak addig hajlandó elmenni életvitele megváltoztatásában, ameddig az nem megy kényelme rovására.) A lány nevét már széles körben ismerik, világszerte több ezer fiatal csatlakozott kezdeményezéséhez, amely a Skolstrejk för Klimatet (Iskolai sztrájk az éghajlatért) nevet viseli.

A fiatal lányt nemcsak ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitás), hanem Asperger-szindrómával (az autizmus enyhe változatával) is diagnosztizálták. „Én túlgondolkodom a dolgokat. Az emberek többsége el tudja engedni az aggasztó gondolatait, én viszont képtelen vagyok erre, különösen, ha valami megijeszt vagy elszomorít. Emlékszem, amikor az iskolában a tanárunk az óceánon úszó műanyagszigetekről és az éhező jegesmedvékről mutatott egy filmet, én elsírtam magam rajta. Az osztálytársaimra is hatással volt, de ők tovább tudtak lépni, és el tudták terelni a gondolataikat a képről, nekem viszont a fejemben ragadt” – mesélte egy interjújában. A fiatal aktivista Asperger-szindrómája miatt tudott már olyan nagyon fiatalon, 120 százalékosan elmerülni a környezetvédelem témakörében.

Greta Thunberg ki meri mondani az igazságot beszédeiben

A lány már több világkongresszusokon is felszólalt, 2018 decemberében az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján így nyilatkozott: „Nem azért vagyunk itt, hogy könyörögjünk, hogy a világ vezetői foglalkozzanak a jövőnkkel. Eddig sem figyeltek ránk, és ezután sem fognak. Azért vagyunk itt, hogy tudassuk velük, a változás végbe fog menni, akár tetszik, akár nem.”

A davosi Világgazdasági Fórumon sem kertelt: „Mindent meg kell változtatnunk a jelenlegi társadalomban. Minél nagyobb a szénlábnyomunk, annál több a morális kötelességünk. A felnőttek gyakran mondogatják, hogy tartozunk a fiataloknak azzal, hogy reményt adjunk nekik. De nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek. Azt akarom, hogy úgy viselkedjenek, mintha személyes krízist élnének át. Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.”

Igen. Egyre jobban.

További cikkek: