24 évesen is lehet karriert építeni gyermek mellett Téma: Karrier

Törtető. Amikor értékelést adtak rólam a feletteseim, mindig az elsők között használták ezt a jelzőt. A baráti körömben én voltam a karrierista, aki minden esti programról elkésett az önkéntes túlórák miatt. A limitált szabadidőmet is olvasással, szakmai előadások hallgatásával, színházba, valamint hangversenyre járással töltöttem. Az életem minden perce ki volt töltve, tehát én voltam az, akiről soha senki nem gondolta volna, hogy családalapításba kezd. Főleg nem 24 évesen. Mégis így lett, és ez a legjobb, ami eddig történt velem.

Másfél évig készültem az első komoly állásomra

A karrieremet tizedikes korom óta tudatosan terveztem. Van egy vízióm, amelyet 35 éves koromig el akarok érni, az ehhez vezető utat pedig lebontottam 5 éves ciklusokra, amelyekhez célokat és mérföldköveket rendeltem. Ennek megfelelően a szakmai döntéseimet gyorsan és könnyen hoztam meg. Nagyon sok szaktársam még 22 éves korában is teljesen eltérő témájú specializációk között hezitált, amikor én már a leendő munkahelyemet kerestem. Másodévesként néztem ki a kicsi, konzervatív filozófiájú, de innovatív technológia attitűddel rendelkező Gránit Bankot. Másfél év múlva adtam be a jelentkezésemet, addig igyekeztem olyan tevékenységeket végezni, amelyek passzolni fognak a bank elvárásaihoz. Fel is vettek elsőre, innentől kezdve pedig már a következő célomra koncentráltam.

A jól átgondolt tervem azonban felborulni látszott, ugyanis 2 évvel a munkába állásom után kiderült, hogy babát várok. Bennem pedig az első napok alatt megfogalmazódott az elhatározás: a babával otthon töltött időszak lesz a legszebb és leghasznosabb periódusa az életemnek. Új feladatok, új élmények várnak rám, amelyek mellett a korábbi céljaimat is ugyanúgy szem előtt tartom majd.

„Sokkal nehezebb jó társat találni, mint jó munkát”

A fenti idézetet gimnazista koromban olvastam, a L’oreal akkori magyarországi ügyvezetője nyilatkozta. A családtervezést illetően nem szabtam magamnak olyan szigorú határidőket, mint a karrieremben, de ezt a gondolatot komolyan vettem és mindig szem előtt tartottam. Tudtam, hogy olyan társat kell találnom magam mellé, aki hasonló attitűddel rendelkezik, mint én. Amikor találkoztam a barátommal, Balázzsal, elsőre tudtam, hogy ő támogatni fog a céljaim elérésében, mert neki is hasonló elképzelései voltak a jövőt illetően. A családalapítást viszont nem mostanra terveztük. Amikor kiderült, hogy tervezetlenül jön a baba, döbbenten néztünk egymásra. Hogy történhetett ez pont velünk, két ennyire karrierista, napjait tudatosan megtervező s „táblázatból” élő emberrel?

A gyerekvállalás ugyanis átmenetileg komoly áldozatokkal, lemondásokkal, de legalábbis a prioritások újratervezésével jár. Szerencsésnek érzem magam, mert olyan társ van mellettem, aki tökéletesen megérti a motivációimat és életstílusomat, ezért maximálisan támogat, hogy továbbra se kelljen lemondanom a céljaimról.

Nem találkoztam még sok hozzám hasonló anyukával

Mindenekelőtt természetesen a gyereknevelés az első, de ügyes időmenedzsmenttel, megfelelő tervezéssel és logisztikával mindenre juthat idő. Balázzsal már a legelején megígértük egymásnak, hogy nem adjuk fel a korábbi életvitelünket. Ehhez nagyjából tartjuk is magunkat. Nem szerettünk volna olyan szülők lenni, akik a gyerekkel kapcsolatos dolgokon kívül nem tudnak másról beszélni. Szülők lettünk – amely a legcsodálatosabb dolog –, de emellett hiszünk abban, hogy saját magunkat sem adhatjuk fel.

Én továbbra is folyamatosan járok szakmai előadásokra, ugyanúgy olvasok, képzem magam. A szülés óta csatlakoztam egy startup projekthez, amely sok találkozóval, teendővel jár, sőt itthon is egy saját ötlet megvalósításán dolgozunk. Amíg más anyukák Facebookon lógnak, amíg a gyerek alszik, addig én üzleti tervet írok és Portfoliot olvasgatok. Nagyon sok ismerősömön a gyerek születése után hónapokig, sőt évekig nem szán magára és a kapcsolatára minőségi időt. Mi erre is igyekszünk figyelni, továbbra is rendszeresen eljárunk színházba, kiállításokra, vagy vacsorázni, amelyhez szerencsénkre a nagyszülők is lelkesen asszisztálnak. Kevés a mienkhez hasonló példával találkoztam. Az az alapelvünk, hogy ha minden téren elégedettek és kiegyensúlyozottak vagyunk, az a gyereknevelésre is pozitív hatással van. Bár az eszközeink néha kissé rendhagyóak, végső célunk pedig ugyanaz, mint a legtöbb szülőnek: minél boldogabb gyerekkort biztosítani a kisfiúnknak.