Tévesen hisszük, hogy lesz még jobb is? – A sorozatosan szakító generáció Téma: Psziché

Az „állandóan elégedetlen generáció”-nak neveznek minket, 21. századi huszonéveseket, és lehet, hogy van is némi igazság a kijelentésükben. Folyton többre vágyunk, többet akarunk, és emiatt olykor se nem vesszük észre, se nem becsüljük meg azokat a dolgokat, amik már amúgy is bőven elég jók az életünkben.

Az újra meg újra szakító generáció

Az örökké elégedetlen generáció mindig a könnyebb utat keresi. Tagjai még nem tudják, hogy egy párkapcsolat mennyi küzdést és munkát igényel, fogalmuk sincsen róla, hogy a dolgok nem hullanak maguktól az ölükbe. A generáció tagjai legtöbbször inkább elsétálnak attól, ami rossz, és nem pedig megjavítani próbálják azt – legalábbis ezt mondják rólunk.

A jelenség egy csöppet sem meglepő

Nem a mi hibánk, hogy állandóan azt hisszük, lesz még jobb is. Semmi megdöbbentő sincsen a jelenségben, hiszen amint kitesszük a lábunkat az utcára, minden sarkon az a behatás ér bennünket, hogy van ám jobb is annál, mint amink van.

A közösségi média felületeken szupermodellek és influencerek pakolják ki a melleiket, így sulykolva a fiatal srácokba, hogy a barátnőik keblei nem elég teltek, nem elég szépek. De nem is feltétlenül kell nekik internet ahhoz, hogy elbizonytalanodjanak. Elég, ha felülnek a metróra, és lenge öltözetű lányok ezrei kezdik el mozgatni a fantáziájukat. A formás idomok és a kacér mosolyok beleégnek az emlékezetükbe, és képtelenek lesznek menekülni a fejükben mocorgó gondolattól: „találok én még jobbat is”.

A lányok sincsenek könnyebb helyzetben, a közösségi média nekik is az arcukba nyomja az izmos és sikeres férfiakat. Ismerőseik szanaszét posztolják az üzenőfalat párkapcsolatuk boldog pillanataival, így a nőket okkal kezdi kísérteni a gondolat, hogy az ő szerelmi életük talán nem elég jó, talán nem elég felhőtlen. Ha a közösségi média által nem is hagyják magukat megtéveszteni, a hollywoodi filmeken keresztül már egészen biztosan sikerül. Nem értik, hogy lehet Jennifer Anniston annyira marha boldog, hogy mehet neki minden oly egyszerűen, miközben nekik csak az állandó küzdés és konfliktus jut. A média az arcukba nyomja a romantikát, a rózsaszín ködöt, és egy olyan irreális képet állít fel a fejükben a szerelemről, mely a valóságban nem is létezik.

És végül szakítanak

Szakítanak, mert úgy érzik, kaphatnának többet is. Szeretnének ők is olyan barátnőt, aki pajzánabb az ágyban, szeretnének ők is olyan barátot, aki rózsaszirmokat szór szét a lakásban, és szeretnének ők is olyan boldogok lenni, mint Blake Lively és Ryan Reynolds.

Az örökké elégedetlen generáció pusztán arról feledkezik meg, hogy minden, ami körülveszi őket, egy bazi nagy hazugság. Mert megeshet, hogy a puncivillantó ruha alatt szimplán egy tartást nem ismerő nő lappang, a push-up melltartó félig üres, sőt, végezetül a csilivilinek hitt Channing Tatum házasság is csak egy kalap kakinak bizonyul. Az elégedetlen generáció körül nincs más, mint egy jó adag hazugság.

Csupán egy valamijük van, ami nem kamu: a párkapcsolatuk. Az az egyetlen, ami őszinte, ami valós, ami reális. A viták, a sérelmek, a békülések, a hűség, a küzdés és a megértés azok, amik valódivá tesznek egy kapcsolatot, erről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Fel kell ébredni

Ha hagyjuk magunkat befolyásolni a külvilág által, ha hagyjuk, hogy a közösségi média manipuláljon, akkor könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy eldobtunk magunktól valami igazán értékeset. Volt valamink, ami többet ért minden igazgyöngynél, mi mégis a kukába hajítottuk azt, mert azt hittük, találunk jobbat is. Ideje lenne felhagyni a könnyebb út keresésével és az örök elégedetlenséggel. Küzdjünk és dolgozzunk meg azért, ami fontos, aztán kitartani se felejtsünk el mellette!