„4-5 ÉVESEN NEM IS ÁLMODOZTAM ARRÓL, HOGY ZENÉSZ LESZEK” – KRAJCSÓ BENCE, A CITERA ÉS A NÉPZENE SZERELMESE Téma: Énidő

Krajcsó Bence vagyok, zenész, tanár, a Népművészet Ifjú Mestere miniszteri kitüntetés birtokosa.

A népzene gyermekkorom óta közel áll a szívemhez, 12 évesen ismerkedtem meg hangszeremmel, a citerával. Ekkoriban a Békés megyei Vésztőn éltem, keresztszüleim pedig Vésztő-Kertmegpusztán az egykori Wenckheim grófok kúriájában, ahol nagyon sok időt töltöttem el. Imádtam ott lenni! A miliő, a  természet és az állatok közelsége – valahogy más világ volt ez. Akkor még 4-5 évesen nem is álmodoztam arról, hogy zenész leszek. Érdekesség, hogy 1905-ben Bartók Béla pont ezen a birtokon kezdte meg népdalgyűjtését az uradalmi cselédektől, hiszen húgának a férje ott volt gazdatiszt. Visszarévedve, ma már nagyon fontosak ezek a kapcsolódások, kimondottan a hely kultikussága.

2008 óta, mint szólista járom a Kárpát-medencén túl a világ teljes magyar diaszpóráját tematikus műsoraimmal, melyekben a magyar citerát, mint pódiumra emelt népi koncerthangszert népszerűsítem. A népzene számomra az életem nagyobbik részét kitöltő lételem – szó szerint –, mivel nem telik el úgy nap, hogy valamit ne dúdoljak, ne zenéljek. 2012-ben a Duna Televízió Fölszállott a páva c. tehetségkutató műsorában az év legjobb citerás szólistája lettem.

Ezen instrumentum segítségével mutatom be a magyar kultúra olyan szegmenseit, amelyek népzenei kincseink legjavából válogatva különböző tematikus műsorok keretein belül kalauzolják el a közönségemet abba a rendkívül sokszínű világba, ami a paraszti kultúránkat jellemzi. Teszem ezt idehaza és külhonban egyaránt.

2019-ben egy amerikai turnén volt szerencsém részt venni. A kaliforniai és arizonai magyarságnak muzsikáltam, s ahogy mindig, ezen alkalmakkor is a közönségemet énekeltettem. Ez lehetőséget teremt számomra, hogy a hallgatóságot is bevonjam a koncertjeim során, ezáltal ők is aktív résztvevőivé válnak a műsoromnak. Talán sokszor nem is gondolnánk, hogy egy-egy ismerősen csengő népdal milyen hidat tud képezni a világ különböző pontjain élő magyarok között. A közös kulturális kincseink olyan kapcsolódási pontot jelentenek, amelyek a diaszpórában élőknek is segíthetnek a magyarságuk megőrzésében.

Előadói tevékenységem mellett több éve foglalkozom gyermekek népzenei oktatásával táborokban és iskolai keretek között egyaránt, valamint népdalokat éneklő csoportokat is irányítok. Ezt nem feladatnak tekintem, sokkal inkább olyan tevékenységnek, amely színesíti a mindennapjaimat és segít abban, hogy a meglévő szakmai tudásomat átadhassam az erre fogékony fiatal és idősebb korosztálynak egyaránt.

A pandémia elején, 2020. március 16-án indítottam el saját YouTube-csatornámon az Énekeljünk  együtt! címet viselő, főként általános iskolások számára létrehozott sorozatot, melyben a zenére fogékony közönséget új, kevésbé ismert népdalokkal ismertetem meg. Mindezt abból az indíttatásból kezdtem el, hogy valami olyat tudjak átadni az embereknek a karantén időszaka alatt, ami által lélekben feltöltődhetnek. Az adásokban szereplő dallamokat úgy válogattam össze, hogy azok szakmai szempontból is értékes, főként autentikus népdalok legyenek. Szerettem volna visszacsempészni a mindennapokba a közös éneklés hagyományát, amihez a citerámat, az énekhangomat és néhány kedves vendég előadót hívtam segítségül.

Az Énekeljünk együtt! sorozattal párhuzamosan – a sok pozitív visszajelzés hatására – indítottam  egy másik, Citerád zengjen! című, elsősorban citerásoknak szóló sorozatot is, amelyben a hangszer iránt érdeklődők tudhatnak meg érdekes információkat ezen instrumentumról, s később a sorozat útjára bocsátja a digitális oktatási segédletet is.

Munkásságommal a magyar kultúra – és ezen instrumentum – szélesebb körben való megismertetéséhez, valamint a magyar népművészet terjesztéséhez szeretnék hozzájárulni szerte a világon.