A túlzások határán: túl akarás és túl szeretés Téma: Psziché
A túlszeretés, vagy a túl akarás különböző megnyilvánulásaival, még ha nem is az összessel, de mindenki találkozott már. Nehéz megállni a túlzásokat, főleg ha annyira nagyon akarjuk, vagy annyira nagyon akarnak. Ennek ellenére az évezredek óta belénk kódolt vadászösztön él és virul bennünk, férfiakban és nőkben egyaránt. Legyen szó akár az ismerkedési periódusról, vagy már magáról a kapcsolatról, a túlzások szikraölő képessége zseniálisan szomorú.
A túl akarás
A becserkészési fázis az apró játszmáról, taktikáról és a mesterkélt bizonytalanságról szól. Ha valami nyilvánvaló és azonnal megszerezhető, az már nem bír akkora motiváló erővel. Elcsépelt kliséknek gondoltam mindig is az ehhez hasonló gondolatokat, aztán a felismerés keserű mosolya rám vicsorgott: hiába próbáltam meglátni a potenciált egy olyan férfiban, aki már az első találkozás után elvitt volna a Marsra, hogy majd ott mi ketten, a szerelem mámorában egy kolóniát népesítsünk be – nem tudtam. Pedig minden meg volt benne, ami egy racionális igenhez kellett volna: sárm, intelligencia, stílus és kisugárzás – de még sem. A túl akarása miatt ugyan eljutottam a Marsra, de inkább egyedül mentem.
Mi a helyzet a férfiak örök zsánerével? Azokkal a nőkkel, akiket a férfiak épphogy csak az ujjuk hegyével tudnak megérinteni azzal a meggyőződéssel, hogy majd egyszer telibe markolhatják. Az úriemberek vajon akkor is kaparnának, ha nem tartanának állandó csalit az orruk előtt? Sajnos, a túl korai érzelemkifejezés valószínűleg unalmat generál a másik félben. Először nem tudtam eldönteni, hogy ez szomorú-e, vagy sem. Aztán rájöttem, ez már maga a letargia: a „teljesen oda vagyok érted” ma már nem bók, hanem elüldözési hadjárat.
Végül is mindig értékesebbnek gondoltuk azokat a dolgokat, amiket nem tudtunk (azonnal) megkapni. A plátói szerelmek az idők végezetéig, ugyan olyan szerelmesen lebegnek a képzeletünkben, semmilyen 3 éves lecsengési periódus nem alakítja át a szerelmet szimpla szeretetté. A képzelet örök játékával nem mi játszunk, hanem ő velünk.
A túl szeretés
A túl szeretés már egy másik kategória, mint a túl akarás. Míg a túl akarás elrémiszt, a túl szeretés megrémiszt. A szeretetnek ez a fajtája egy védelmi ösztönt kapcsol be az illetőben: megjelenik a kisajátítás és a féltékenység, mint a túlszeretők betegsége. Pont emiatt nehéz kezelni az esetet, hiszen mindent a „merő szeretet” indikál. Könnyű átesni a ló túloldalára: előfordulhat a barátok elhanyagolása, a fenyegetés, vagy akár a börtönben tartás érzése is.
Kívülállóként teljes értetlenkedéssel írjuk le az ehhez hasonló kapcsolatokat, mintha ez olyan egyszerű lenne. Egyszerű is. Egy kívülállónak. Persze mindenki tudja, hogy a bántás az bántás, még ha szeretetből is jön. De annak a két embernek közel sem olyan fekete-fehér minden: a nyers tényeket emlékek, illatok, érintések, álmok, tervek, beszélgetések, nevetések és sírások lengik körül.