Ahol tanulni öröm – Interjú az MCC régióvezetőjével Téma: Karrier

Tanulni csodálatos. Az egyik legjobb dolog a világon, szilárdan állítom. Persze nem mindegyik tanulás sorolható be a nagybetűs Tanulás kategóriájába, ezért nem árt, ha az ember megtanul disztingválni, de szerencsémre lehetőségem nyílt nemrégiben a nagybetűs verzióval is találkozni. A Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programjának vendége voltam, Takács Erika régióvezetővel beszélgettem a tehetséggondozásról, tanulásról, tanításról és a sikeres, ambiciózus fiatalok receptjéről.

Virág Sára: Hogyan zajlik a felvételi procedúra?  

Takács Erika: A kiválasztási folyamat pszichológusokkal együtt történik. Intelligenciateszttel, kreativitást vizsgáló és csoportos feladatokkal mérjük fel a gyermekeket, különösen fókuszálva az együttműködési hajlamra és a kreativitás szintjre, a kapott eredményekből pedig egy listát készítünk, amely megmutatja, hogy melyik gyerek hol szerepel a teljesítménye alapján. A gyerekek ezen kívül személyes beszélgetésen is részt vesznek. Kis csoportokra osztva felvételiztetjük őket – legutóbb ez három napon keresztül zajlott. A tesztek, feladatok és a személyes beszélgetések eredménye alapján az első 25 gyerek kerül be a képzésbe.

V. S.: Mi alapján lett összeállítva a tematika? Egyáltalán mi mindent tanulnak meg a gyerekek az MCC tehetséggondozóban, amit az iskolában nem?

T. E.: A tematika folyamatosan alakul. Ötödikben tanítunk például természettudományos kísérleteket, robotikát, környezeti tudatosságot. Ezek mind olyan dolgok, amiket valamilyen szinten lehet, hogy említenek az iskolában – például környezetórán a környezeti tudatosságot –, de ilyen mélységig, ráadásul ekkora élménypedagógiával fűszerezve, mint nálunk, nem tanulják a gyerekek. Constantinovits Milán állította össze magát a programot, hogy hogyan épüljön fel, majd indulás után a régióvezetőkkel egyeztetve bővültek még a tematikák. Folyamatosan fejlesztjük a rendszert, csiszolunk rajta, visszajelzéseket adunk az oktatóknak, hogy mit lehetne esetleg máshogy, több játék legyen-e benne, esetleg több elmélet. A tematikák nyilván igazodnak a csoportokhoz is. Szerencsére nagyon jó, rugalmas oktatóink vannak, mindig alkalmazkodnak azokhoz a gyerekekhez, akiket épp tanítanak. A módszerek tehát még tanítás közben is változnak, a csoportdinamikához alakítják őket.

V. S.: Az MCC oktatói nem szembesülnek azzal a problémával, amivel a közoktatási rendszerben vért izzadva küzd minden tanár? Nevezetesen azzal, hogy nem tudják lekötni a gyerekek figyelmét.

T. E.: Nagyon ritkán előfordul. Nem mondom azt, hogy itt kivétel nélkül minden gyerek száz százalékos figyelemmel üli végig az összes órát, mert előfordul, hogy nem. Eleve egy hosszú iskolai hét után jönnek ide szombaton, de a jelenség nagyon ritka, nem jellemző a gyerekekre. Oly mértékű élménypedagógiára épül a taníttatásuk, hogy ha el is kalandozik a figyelmük, jön egy feladat, aminek segítségével újra bevonódnak a csoportmunkába.

V. S.: Jól gondolom, hogy a képzés, amit itt kapnak, nem helyettesítené a hagyományos közoktatást?

T. E.: Igen, persze hogy nem. Az MCC Fiatal Tehetség Programjának tematikáját nem általános iskolai foglakozások és anyagok alkotják – érinti nyilván, vannak átfedések, de összességében plusz tudás átadása a célunk. Kiegészítjük az oktatást, nem helyettesítjük.

V. S.: Mekkora szerepe van a tematikában a hagyományőrzésnek? Orbán Balázs, aki az intézmény kuratóriumának az élén áll, nemrég nyilatkozta, hogy patrióta érzületű fiatalokat várnak a képzésekbe.

T. E.: Nincs konkrétan egy kurzusban sem csak „hagyományőrzés”, hanem a képzésekben általánosan jelennek meg az olyan fontos értékek, mint a közösség, a nemzet, a család, illetve a fejlődésre, a tudományos újdonságokra való nyitottság is. Haladunk a mai korral és világgal, miközben klasszikus értékekre támaszkodunk. Erre jó példa a Színház világa vagy a Középkori kalandok kurzusunk is.

V. S.: Említetted, hogy „haladni a világgal”. Milyen képességekkel kellene rendelkeznie egy fiatalnak, hogy sikeres fiatal felnőtté váljon? Avagy milyent pluszt kerestek az MCC-be jelentkező gyerekekben?

T.E.: Azt szoktam mondani mindig, hogy a világra nyitott egyéneket várunk ide, akikben tényleg ég a tudásvágy, szeretnének valami pluszt tanulni. A beszélgetésnél például ez nagyon hamar átjön, hogy ki az, aki tényleg lelkesen készül, és tudja, mire vállalkozik. Mindig el szoktuk mondani, hogy hogyan néznek ki ezek a szombati alkalmak, és mit kell a képzés során teljesíteniük. Meg szokták kérdezni például, hogy választhatnak-e, melyik kurzusra járjanak, de a válasz erre az, hogy nem. Van egy órarendünk, mindenki megy az összes kurzusra. Ez teljesen szándékos, és azért nagyon jó, mert olyannyira szerteágazó az ismeretanyag, annyi plusz információhoz jutnak a gyerekek, hogy akár már nyolcadikos korukra is lesz egy elképzelésük arról, hogy mik akarnak majd lenni, ha nagyok lesznek. Pályaválasztás szempontjából ez rendkívül hasznos lehet. A Középiskolás Programunkban szakirányt is választhatnak, de nyolcadikra már annyi tudást szívnak magukba, hogy az esetek nagy részében ez segít nekik eldönteni, melyik irányba induljanak tovább. Az a hitvallásunk, hogy a világra nyitott gyerekeket várjuk, akik terhelhetőek, elhivatottak, mert valljuk be, ez azért egy plusz nap az életükben.

V. S.: Ilyen fiatal gyerekeknél meg lehet mondani, hogy elhivatottak-e vagy sem?

T. E.: Persze. Van olyan gyerek, akit csak a szülei tesznek be az ajtón, és azt sem tudja, hova jön pontosan, de hál istennek az a jellemző, hogy alaposan utánanéznek a programnak, és pontosan tudják, mire jelentkeznek. Most sajnos a járvány miatt nem tudtunk bejutni a minden iskolákba, de rendszeresen jártunk toborozni, ahol ízelítőt adunk a kurzusokból, és részletesen elmagyarázzuk, hogyan működik a

V.S.: A középiskolás vagy a felsőoktatásban tanuló diákok hasonló képzési módban részesülnek, mint az ötödikesek?

T. E.: Említettem, hogy középiskolás korú diákok már választhatnak maguknak e-learning-kurzusokat az MCC-n belül, viszont tudni kell, hogy teljesen más a képzési rendszer. Ekkor már nem találkoznak heti vagy kétheti szinten, hanem mondjuk egy hónapban csak egyszer, de néha ritkábban. Ebben az életkorban sokkal jobban átveszi a szerepet az e-learning.

V. S.: Pszichológiából, társadalomtudományból, jogból és közgazdaságból álló képzésekkel várjátok a gimnazistákat. Úgy gondoljátok, hogy ezek azok a területek, amelyeket ha elmélyítenek tinédzserkorukban, tudatos fiatal felnőttekké válhatnak?

T. E.: Igen, ez át van gondolva természetesen. A Középiskolás Program vezetői összedugták a fejüket, hogy mi az, ami a legkeresettebb, illetve az egyetemi jelentkezésekből is csináltak statisztikákat, hogy mely szakok a legnépszerűbbek. Mi erre építettünk egy tematikát, ami a középiskolásokat is segíti, hogy könnyebben bekerüljenek az egyetemre, megtalálják a saját tudományterületüket.