Mit adott nekem a jóga?

Nem tartom magam nagy sportembernek, sokféle mozgásba belekóstoltam, de valahogy nem fogott meg egyik sem. Sokan próbáltak motiválni és kedvet csinálni, de a várt extázis hatás sosem jött össze. Aztán egyszer csak jött egy mélypont az életemben és kerestem valami olyat, ami kikapcsol és átsegít, hogy ne azon rágódjak, hogy az életem nem ér semmit. Ekkor jött egy szinte már isteni sugallat, hogy kezdjek el jógázni.
Elkezdtem, hobbiból, kikapcsolódásból. El akartam vonulni a világ elől a szobámba, egy YouTube videót nézve. Aztán egyik nap követte a másikat és azt vettem észre, hogy jól érzem magam közben; élvezem, szeretem csinálni. Majd kitűztem az első célomat: akkor is megtanulok fejen állni! Hatalmas esések és sok-sok gyakorlást követően végül sikerült. Megcsináltam! Én! Egyedül! 

Most ott tartok, hogy lassan 2 éve hódolok a jóga szenvedélyének. Nem kell más hozzá, csak a jógaszőnyegem és én, illetve egy kis háttérzene. Ahogy egyre többet gyakoroltam, jöttem rá arra, hogy ez a mozgásforma tanít engem.

Türelmet: magammal szemben, hiszen nem mehet minden elsőre. Nem vagyok sem hiper hajlékony, és kifinomult egyensúlyérzékem sincs, de tudok rajtuk javítani, csupán idő kell hozzá.

Hitet: hinnem kell magamban, hogy meg tudom csinálni. Hiszen képes vagyok rá, megcsináltam életem első fejenállását is, azóta pedig folyamatos fejlődésen megyek keresztül.

Nyugalmat: igencsak heves vérmérsékletű ember vagyok, könnyedén képes akárki a sodromból kihozni, de amióta jógázom, nyugodtabbnak érzem magam.

Céltudatot: mindig is szerettem magam előtt látni a célokat, hogy mit és miért csinálok. Nagyon sokat segített nekem ebben a jóga, hogy ne adjam fel, hiszen a 100. esés után is jöhet a siker. Folyamatosan vannak kitűzött céljaim, amiket szeretnék elérni, ezeket vizualizálom magam előtt és arra fókuszálok.

Sikerélmény: a legnagyobb sikereket a jóga miatt éltem át. Mert tudtam, hogy én küzdöttem meg magammal, hogy én tettem bele az energiát, és megtérült az, amit belefektettem. Lehet, hogy másnak nem nagy szám, hogy közelebb van a földhöz egy spárga kísérlet során, vagy hogy nem úgy hajol le cipőt kötni, mint egy kisnyugdíjas, de nekem ezek hatalmas előrelépések.

Mindent összevetve: nemhogy profi nem vagyok, de nagyon az amatőr szintet súrolom, és csak remélni merem, hogy egyszer majd leszek annyira fejlett, hogy büszkélkedhetek mindennel, amire a jóga miatt vagyok képes. De egy valami szent: a jóga az életem részévé vált, és rengeteget fejlesztett a jellememen.

Bátorítok mindenkit, hogy igen is próbáljon ki minél több sportot és mozgásformát, találja meg a kedvencét, mert rengeteget tanulhat belőle!

További cikkek: