Szeretni valakit, aki csak magát szereti Téma: Psziché

Mindenki vágyik elismerésre, támogatásra és szeretetre, de nem mindenki ugyanúgy. Cikkünk most azon olvasóinkhoz szól, akik akár csak egy lehelletnyit is, de érezték már azt, hogy olyasvalakit szeretnek, aki csak magával törődik, aki csak magára gondol, és aki csak magát szereti. A felismerés már félsiker, hiszen néha gyakran tudatosan nem akarjuk észrevenni a nyilvánvalót – pláne a szerelemben. Akár évek is eltelhetnek mire feltűnik, hogy a kezdetben meggyőző, érdeklődő partner már semmit sem ad bele a párkapcsolatba. Észrevétlenül, átgondolt fokozatossággal kialakított egy róla szóló viszonyt, ahol az ő életét kell megoldani, és csupán az ő problémái léteznek. Az ő igényei vannak piedesztálra emelve, és az ő szempontjai a mérvadóak.

Amikor a rózsaszín köd felszáll

Kizsákmányolt kapcsolat ez, ahol a két fél csak látszólag csapat, és csak látszólag egyenlő. Az idő múlásával azonban bekövetkezik egy határpont, és elszáll a reménykedő ábránd. Felrepült jó magasra, ki is pukkadt az illúzió az eddig boldognak és egészségesnek hitt párkapcsolatról – maradt a nyers valóság. Az emberek többsége ilyenkor jön rá, hogy csupán az extrahűséges csodáló, a motivátor és a problémamegoldó szerepkört töltötte be a partnerük elnyomó stratégiája által.

Ebben az otromba felismerésben veszik észre sokan, hogy a búsba, jó messzire eldobták minden racionalitásukat. Hát mégis hová tűnt az egyenrangú, egymást kölcsönösen építő párkapcsolat? Nem tagadás, nehéz észrevenni a passzív kontrollálást, pláne ha mindig értelmet és valódinak hitt indokokat keresünk abban, hogy miért is fontosabb a másik problémája, és miért is van neki igaza.

Amikor a bitorló már nem irányíthat

Amint realizálja az énközpontú, hogy az alárendelt pozíció nem létezik többé, védekező mechanizmusba kapcsol át. Hirtelen azt érezteti, hogy ő az, aki el van nyomva, és mindent megtesz annak érdekében, hogy bűntudatot alakítson ki partnerében. Nem csak azt akarja, hogy a világ legrosszabb emberének érezze magát, de önbizalmát is le szeretné csapolni – mindent megtesz annak érdekében, hogy igazát földbe tiporja. Tudatosan kell kezelni ezeket a kitöréseket, és belátni, hogy egy teljes értékű kapcsolathoz mindig is két ember közös munkája kellett. Ha valaki csakis magát képes szeretni a kapcsolatban, és csak saját magával törődik, az szeresse csak magát tovább – egyedül.