Sosem segítettek rajtam a sallangos klisék, a levegőbe dobált üres szavak vagy a Szabó Péter-féle maszlagok. Biztos van, akinek elég a „minden rendben lesz” típusú háromszavas üzenet, de nekem nem.
Az érettségi után kismillió kérdés és aggodalom kezdett el kavarogni a fejemben, a kapunyitási pánik rendesen arcon csapott. Hirtelen mindent megkérdőjeleztem magam körül, nem értettem, mi értelme a továbbtanulásnak, mi értelme a felesleges tölteléktárgyaknak. Igazából nem teljesen értettem azt sem, mit miért csinálok vagy hogy mi miért történik velem. És akkor megtaláltam Steve Jobs beszédét. Személyes történeteinek több értelmét láttam, mint a motivációs közhelyeknek.
Connecting the dots
Steve Jobs a Stanford Egyetemen tartott beszédet, melyben megfogalmazta a „connecting the dots” filozófiát, mely fiatal felnőttek ezreinek mutathat utat.
Momentumokat mesél az életéből, beszél örökbefogadásának körülményeiről, beszél arról, hogy hogyan hullott ki a főiskoláról, hogy hogyan csövezett a barátai koleszszobájájában, hogy milyennek találta a kalligráfia órákat. Elsőre értelmetlennek és összefüggéstelennek tűnhetnek az elmondottak – na és pontosan ez itt a lényeg!
Connecting the dots
Steve Jobs a Stanford Egyetemen tartott beszédet, melyben megfogalmazta a „connecting the dots” filozófiát, mely fiatal felnőttek ezreinek mutathat utat.
Momentumokat mesél az életéből, beszél örökbefogadásának körülményeiről, beszél arról, hogy hogyan hullott ki a főiskoláról, hogy hogyan csövezett a barátai koleszszobájájában, hogy milyennek találta a kalligráfia órákat. Elsőre értelmetlennek és összefüggéstelennek tűnhetnek az elmondottak – na és pontosan ez itt a lényeg!
